Ugrás a tartalomra
AjánlóEzért tesznek babérlevelet a lisztes dobozba sok háztartásban, és ennyit ér a trükk›
Otthon, kert

Januárban már vetheted a paprikát? A kertészek szerint ezen múlik az erős palánta

Fiatal paprikanövények

Illusztráció. Fotó: Mateusz Feliksik / Pexels

Január közepén a kert még fagyott, a vetőmagos zacskók viszont már kezdenek megjelenni a boltokban. A paprikát termesztők közül sokan ilyenkor már elő is veszik a tálcát és a palántaföldet, mert úgy tartják, minél korábban vetik, annál korábban szedhetnek.

Hirdetés

A korai vetésnek tényleg van értelme, de csak akkor, ha a palánta megkapja, amire szüksége van. Ha nem, a januári vetésből gyengébb növény lesz, mint egy februáriból.

Ez is érdekelhetÍgy teleltesd a rozmaringot, hogy tavasszal is kizöldüljön

Miért vetik ilyen korán?

Egy szlovák hírportál kertészeti cikke szerint a paprika a leghosszabb tenyészidejű zöldségek közé tartozik: a vetéstől az első termésig fajtától függően 120-180 nap is eltelhet. A cikk a legtöbb paprikánál január elejétől február végéig tartja jónak a vetést.

Hirdetés

A paprikamag ráadásul lassan indul. Egy német fenntarthatósági magazin szerint legalább két hét kell a csírázáshoz, mert a csírának a kemény maghéjon kell áttörnie. Aki tehát májusban erős palántát akar kiültetni, annak időben el kell kezdenie.

Olvasd el ezt is: Így termeszd a cayenne paprikát cserépben, akár télen az ablakban

Mit mondanak a magyar kertészek?

Egy hazai kertészmérnök egy pénzügyi portálnak adott palántázási naptárában a paprika magvetését február és március közé tette, a kiültetést pedig május közepére. A januári vetés tehát a korai oldal, ami csak megfelelő körülmények mellett éri meg.

Hirdetés

A különbség oka egyszerű: a palánta januárban vagy februárban is ugyanúgy fejlődik, a kiültetés ideje viszont a fagyosszentek miatt nem hozható előre. Egy túl korán vetett palánta így hosszú heteket tölt a lakásban, és ha közben nem kap elég fényt, megnyúlik. A kiültetésnél pedig egy apró ültetési hiba is visszavetheti a növényt.

A fény a döntő

A paprika a csírázáshoz meleget kér. Egy cseh napilap szerint a magok 26-30 fok között csíráznak jól, egy meleg ablakpárkányon, nejlonzacskóval letakarva. A csírázás után viszont más a helyzet.

A szlovák cikk szerint kikelés után a paprikának már nem kell annyi meleg, a fényből viszont a lehető legtöbbet kell kapnia. Ha 24-26 fokon tartod, de kevés a fény, ami januárban és februárban gyakori, a palánták gyorsan megnyúlnak.

  • Kikelés után tedd a tálcát a lakás legvilágosabb ablakába.
  • Csökkentsd kicsit a hőmérsékletet, hogy a palánta ne nyúljon.
  • Ha nincs elég fény, egy palántanevelő lámpa sokat segít.
  • Fordítsd meg a tálcát naponta, hogy ne dőljenek egy irányba.

Egyesével vagy tálcában?

A paprika gyökere érzékeny. A cseh lap egy kertészt idéz, aki szerint a növény rosszul reagál a gyökérzet bolygatására, ezért jobb, ha a magokat rögtön külön edénybe veted. Így a tűzdelés kimarad, és a palánta nem torpan meg.

Ha mindezt biztosítani tudod, a januári vetés korábbi termést hozhat. Ha nincs világos ablakod és lámpád, nyugodtan várj februárig: a kertészek szerint így is bőven időben leszel. A palántaföldet pedig tárold szárazon, mert a penészes virágföld sok bosszúságot okozhat.

Források: Utopia

Hirdetés
Megosztás Facebookon

Friss

Ez is érdekelhet