Akár melyik műszaki termékünkre tekintünk, megtaláljuk rajta. Megvan a tévén, a laptopon, a nyomtatón, a mikrón és a hosszabbító kapcsolóján is. Egy kör, a tetején megszakítva, és a résen át egy függőleges vonal fut bele. Minden nap többször nyomunk rá, már-már rutin szerűen. Annyira megszoktuk, hogy fel sem tűnik, pedig nemzetközi szabvány írja le, és a pontos jelentése meglepően sokakat megtéveszt.
A horvát Dnevno.hr cikke a jel mögötti egyszerű logikából indult ki: a vonal az egyes, a kör a nulla. A kettes számrendszerben az 1 a bekapcsolt, a 0 a kikapcsolt állapot, és a régi, angol ON és OFF feliratok helyett a nyelvtől független jelölést mindenhol megértik.
Négy rokon jel, négy jelentés
A Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság, az IEC 60417-es szabványa külön számot ad a családtagoknak. A magában álló függőleges vonal (5007) a bekapcsolt állapot, a magában álló kör (5008) a kikapcsolt. Ha a vonal teljes egészében a körön belül van (5010), az egy olyan nyomógomb, amely egy nyomásra be-, a következőre kikapcsol. Ezeket a régebbi billenőkapcsolókon gyakran külön, a kapcsoló két oldalán látod: az egyik felén vonal, a másikon kör.
A legismertebb változat, a tetején nyitott kör a beledugott vonallal (5009) hivatalosan a készenléti állapot jele volt. Vagyis azt jelentette, hogy a gomb megnyomására a készülék nem kapcsol ki teljesen, csak alvó, alacsony fogyasztású módba kerül, ahonnan a távirányító fel tudja ébreszteni.
Miért lett belőle mégis a bekapcsolás jele?
A felhasználók nagy része sosem így értette. Az amerikai Lawrence Berkeley Nemzeti Laboratórium, amely a kaliforniai energiahivatal megbízásából a készülékek energiatakarékos kezelőfelületén dolgozott, felhasználói tesztekre és termékleírásokra hivatkozva azt írta, hogy a jelet a legtöbben egyszerűen a „power”, azaz a tápellátás gombjaként értelmezik, a készenléti jelentés pedig elavult. Ebből lett 2004-ben az IEEE 1621-es szabvány, amely a nyitott kört általános bekapcsológomb-jelnek fogadta el, a valódi alvó üzemmódra pedig egy holdsarlót javasolt. A holdat ma már sok laptopon és monitoron látod.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a jel önmagában nem mondja meg, mi történik a gomb megnyomásakor. Egy régi hifi kikapcsolhat teljesen, egy mai tévé szinte biztosan csak készenlétbe megy, és a háttérben továbbra is áramot vesz fel, hogy a távirányítóra, a hálózati frissítésekre vagy az időzítésre reagálni tudjon.
Mennyit fogyaszt a készenlét?
Az új készülékeknél ez már kevés. Az Európai Unió ökotervezési rendelete alapján 2025 óta egy készülék készenlétben vagy kikapcsolt állapotban legfeljebb 0,5 wattot vehet fel, illetve 0,8 wattot, ha közben valamilyen állapotjelzést vagy kijelzőt mutat. Kikapcsolt állapotra 2027-től 0,3 watt lesz a határ. A hálózatra kapcsolt eszközök, mint a modem, a dekóder vagy a nyomtató, a hálózati készenlétben ennél többet is fogyaszthatnak.
Forintban egy példával: ha egy régebbi készülék éjjel-nappal 5 wattot vesz fel készenlétben, az egy év alatt nagyjából 44 kWh, ami a lakossági rezsicsökkentett, kb. 36 forintos kilowattóránkénti árral számolva 1600 forint körül van. Egy 0,5 wattos új készüléknél ugyanez évi 4,4 kWh, vagyis 160 forint körül. Egy régi tévé, egy régi hifi, egy számítógép-hangfal és egy töltő együtt már évi több ezer forintot tehet ki, és ha a háztartás az átlagfogyasztás fölé csúszik, a piaci ár miatt ennél is többet.
Ha egy eszközt hosszabb ideig nem használsz, a legegyszerűbb a teljes leválasztás. Ha van rajta hálózati főkapcsoló, kapcsold le, ha nincs, húzd ki a konnektorból, vagy tedd egy kapcsolós elosztóra, amivel egy mozdulattal áramtalanítod a tévésarkot. A gyártó útmutatóját azért nézd meg, mert egyes eszközök, például a beltéri egység vagy a router, a kihúzás után lassabban indulnak, vagy újra kell őket hangolni. Ha a villanyszámlán keresed a többi rést, a mosógép fogyasztásán is sokat faraghatsz.
Források: dnevno.hr, lbl.gov, lbl.gov, europa.eu
