Egy átlagos háztartásban hetente több műanyag palack is kiürül. A legtöbb a szelektív kukába kerül, sok viszont az árokparton vagy a szemétlerakón köt ki. Vannak helyek a világon, ahol ezekből a palackokból házfal lesz. A török Sözcü cikke egy olyan építési módszert mutatott be, ahol a téglát homokkal töltött PET-palackok helyettesítik.
Tartalomjegyzék
Honnan indult az ötlet?
A módszer neve Eco-Tec, és Hondurasban született. Andreas Froese német építész egy ökoparkban dolgozott, amikor elkezdett kísérletezni azzal, hogyan lehetne a környéken összegyűlő műanyag hulladékot építőanyagként hasznosítani. Az eredmény egy olyan technika lett, amit azóta több országban is alkalmaznak.
Így készül a palackfal
- A palackokat szorosan megtöltik homokkal, földdel vagy apróra tört építési törmelékkel, addig, amíg teljesen elveszítik a rugalmasságukat.
- Lezárják a kupakkal.
- A megtöltött palackokat egymás mellé fektetik, és kötéllel, dróttal rögzítik egymáshoz.
- A sorokat földalapú, speciális habarccsal töltik ki és fedik be, ugyanúgy, mint a téglákat.
A palack itt nem a teherhordó elem, hanem a „töltelék”, ami kitölti a fal térfogatát. A szilárdságot a habarcs adja. A tömörre töltött palack már nem nyomható össze, ezért tud egyenletesen beállni a falba.
Milyen épületek készültek így?
- A hondurasi Zamorano ökoparkban nagyjából 8000 palackot építettek be.
- Roatán szigetén egy 3500 literes víztartály készült ezzel a módszerrel.
- Iskolai tantermek, raktárak és vízügyi építmények is épültek palackokból.
Miért választják?
Olcsóbb
A cikk szerint zöldtetővel és más ökológiai megoldásokkal kombinálva nagyjából 50 százalékkal olcsóbbak lettek a projektek, mint a hagyományos építkezés.
A helyiek maguk építik
A módszert könnyű megtanulni. A palackok gyűjtését, megtöltését és beépítését a helyi közösség végzi, így nem kell drága szakembereket hozni messziről, és az emberek munkát is kapnak.
Kevesebb hulladék
Minden beépített palack eggyel kevesebb, ami a szemétlerakón vagy a természetben végzi. A műanyag palack lebomlása évszázadokig is eltarthat, a falban viszont hasznos.
Nigériában is ezzel a módszerrel építenek, erről az Al Jazeera készített riportot:
Ennek is vannak korlátai
A szakértők a cikkben hangsúlyozzák, hogy a palackos építmények tartóssága projektenként változó. Függ az épület rendeltetésétől, a habarcs minőségétől és a helyben elérhető anyagoktól. Egységes szabvány nincs. Ez egy olcsó, közösségi megoldás, nem minden helyzetben helyettesíti a hagyományos szerkezetet.
Itthon egy ilyen ház építési engedélyhez kötött lenne, és a hazai klímán külön szigetelésre is szükség lenne, mert a homok rosszul szigetel. Kerti tárolónál, magaságyás szegélyénél, komposztáló falánál vagy kerti padnál viszont bárki kipróbálhatja.
Ismerős elv: a vályogház
Ha jobban belegondolunk, az ötlet nem is annyira idegen. A magyar falvakban évszázadokig vályogból építettek: helyben kitermelt földből, sárból, szalmából. Olcsó volt, a környéken mindenki értett hozzá, és a falu közösen segített egymásnak. A palackos fal ugyanezt csinálja, csak a szalma helyét a műanyag palack vette át.
A régi építők sokszor okosabbak voltak, mint gondolnánk. A rómaiak betonja például 2000 év után is áll, a palackok pedig nemcsak falban, hanem a tetőkön is hasznosak lehetnek.
Forrás: sozcu.com.tr
