Víz helyett közvetlenül a levegőt fűti
A megoldás nem más, mint a fűtésre is alkalmas levegő-levegő hőszivattyú, vagyis a hétköznapi értelemben vett fűtőklíma. Működési elvét tekintve ez is hőszivattyú: a kültéri levegőből von el hőt, majd azt az épület belsejébe továbbítja. – írja a Centrum.cz
A legfontosabb különbség, hogy a hagyományos levegő-víz hőszivattyúval szemben nem a radiátorokban vagy a padlófűtés csöveiben keringő vizet melegíti fel. A hőt közvetlenül a helyiség levegőjének adja át.
Ez az elsőre aprónak tűnő különbség jelentősen befolyásolja a rendszer árát. Nincs szükség külön fűtési csőhálózat kiépítésére, puffertartályra vagy nagy radiátorokra. Egy kültéri és több beltéri egységből álló rendszer telepítését egy szakember akár egyetlen munkanap alatt is elvégezheti, amennyiben az épület adottságai ezt lehetővé teszik.
A telepítéshez jellemzően a falakon kell átvezetni a szükséges csöveket és vezetékeket, így nincs szükség a padló vagy a teljes fűtési rendszer megbontására.
Egy kilowattóra áramból akár 4-5 kilowattóra hő
A modern inverteres berendezések szezonális fűtési hatékonyságát jelző SCOP-érték akár 4-5 feletti is lehet. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy megfelelő körülmények között egy kilowattóra felhasznált villamos energiával körülbelül négy-öt kilowattóra hőenergia biztosítható.
Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a készülék energiát állít elő a semmiből. A villamos energiát arra használja, hogy a kültéri környezetből származó hőt az épület belsejébe szállítsa.
A korszerű, kifejezetten fűtésre tervezett modellek alacsony külső hőmérséklet mellett is működőképesek. Egyes készülékeket mínusz 15, sőt akár mínusz 25 Celsius-fokos külső hőmérsékletre is terveznek, bár a tényleges teljesítmény és hatékonyság a hideg erősödésével változik.
A cikk folytatódik, a hirdetés alatt lapozhatsz!
