A gulyásleves nálunk is szent és sérthetetlen. Generációk óta szinte ugyanazt a sémát követjük mindannyian: hús, hagyma, fűszerpaprika, aztán zsupsz, jöhet is rá a csapvíz. De biztosan ti is észrevettétek már, hogy az otthoni gulyás néha megmarad egy szimpla, hígabb húsleves szintjén, míg egy jó étteremben vagy egy vidéki csárdában olyan mély, sűrű és szaftos az alapja, hogy az ember legszívesebben még a tányért is kitunkolná.
Sokáig én is azt hittem, hogy a hús minőségében vagy valamilyen titkos fűszerkeverékben van a hiba. Egyszer alkalmam nyílt kifaggatni egy profi szakácsot, aki nevetve elárulta: a titok nem a fűszerespolcon van, hanem abban a folyadékban, amivel felöntjük. Ha kiöntöd a sima vizet a lefolyóba, és helyette egy gazdag húsleves alaplevet vagy egy kevés jó minőségű vörösbort használsz, az egész étel karaktere megváltozik.
Hozzávalók
Ebből a mennyiségből egy hatalmas, gőzölgő fazéknyi adag lesz, ami önmagában is felér egy teljes ebéddel:
- 70 dkg marhahús (a lábszár vagy a lapocka a legjobb, mert ettől lesz sűrű, kollagénes a szaft)
- 50 dkg burgonya
- 2 db sárgarépa
- 1 db fehérrépa
- 2 közepes fej vöröshagyma
- 2 gerezd fokhagyma
- 1 db érett paradicsom
- 1 db zöldpaprika
- 2 evőkanál sertészsír (olajjal meg se próbáljuk, a zsír hordozza az igazi ízeket!)
- 1 evőkanál jó minőségű őrölt pirospaprika
- 1 teáskanál őrölt kömény
- Só és frissen őrölt fekete bors (ízlés szerint)
- Hús alaplé (marha- vagy csontleves) vagy 1-2 dl száraz vörösbor a felöntéshez (víz helyett!)
