Az Otagói Egyetem fizikai tanszékén, Új-Zélandon, a harmadik emeleti liftelőtérben áll egy óra, amelyet 1864 óta senki sem húzott fel. Mégis jár. Az energiát a levegőből nyeri, pontosabban abból, hogy a nap folyamán változik a hőmérséklet.
Az óra idősebb, mint maga az egyetem: Dunedin egyeteme 1869-ben alakult, az órát öt évvel korábban építették.
Egy dunedini órásmester ötlete
Az órát Arthur Beverly ékszerész és órásmester építette 1864-ben. Craig Rodger fizikaprofesszor a 1News-nak azt mondta, Beverly felismerte, hogy ingyen energiát nyerhet a Föld természetes folyamataiból.
Hogyan működik?
Az óra belsejében egy nagyjából egy köbláb, vagyis kb. 28 liter térfogatú, légmentesen zárt doboz van. A benne lévő levegő melegben kitágul, hidegben összehúzódik, és közben egy membránt mozgat. Kisebb mértékben a légnyomás változása is hat rá.
A leírások szerint már napi 3 és 4 fok közötti hőingadozás is elég ahhoz, hogy a mozgás nagyjából fél kilogrammot két és fél centiméterrel megemeljen, és ez az energia elég az óra járásához. Rodger professzor szerint ez a hőingadozás Új-Zélandon szinte semmiség.
Megállt már valaha?
Igen, többször is, de kézzel soha nem húzták fel. Megállt, amikor tisztítani kellett a szerkezetet, amikor mechanikai hiba lépett fel, amikor a tanszék új épületbe költözött, és olyankor is, amikor túl kicsi volt a hőingadozás. Ha a körülmények rendeződtek, az óra magától újraindult.
Myles Thayer, aki 15 éve gondozza az órát, a 1News-nak azt mondta: az a különös a Beverly-órában, hogy elméletben örökké járhatna.
Nem ez az egyetlen óra, amely a levegőből él
Hasonló elven működik a svájci Jaeger-LeCoultre Atmos órája is, amely szintén a környezet hőmérséklet-változásából nyeri az energiáját. Az évtizedek óta működő szerkezetek mindig nagy érdeklődést keltenek: ilyen például a kaliforniai villanykörte, amely 1901 óta ég, vagy a napelem, amelyet 31 év után mértek le laborban.
via 1news.co.nz
.jpg){kind=link}
