Az Indiai-óceánon fekvő ausztrál Karácsony-szigeten idén is megkezdődött a vörös szárazföldi rákok (Gecarcoidea natalis) vonulása: rákok milliói indultak el az erdőből a tengerpart felé, és utakat, járdákat, kerteket borítanak pirosra. A legérdekesebb mégsem a felnőttek vonulása, hanem az, ami nagyjából egy hónappal később történik, és amire a sziget csak évtizedenként egyszer-kétszer számíthat igazán.
A vonulás kezdetéről a görög Documento is beszámolt, a részleteket a sziget nemzeti parkjának oldala írja le. A Karácsony-sziget Nemzeti Park tájékoztatója szerint a rákok az esős évszak első csapadékával indulnak útnak, ez általában októberre vagy novemberre esik, de előfordult, hogy csak decemberben vagy januárban kezdődött.
Ez is érdekelhet6 virág, ami rothadó hús szagúMiért indulnak el a rákok?
A vörös rák szárazföldi állat, az év nagy részét a sziget erdeiben, nyirkos odúkban tölti. Szaporodni viszont csak a tengerben tud, ezért évente egyszer el kell jutnia a partig. A hímek érnek oda elsőként, a nőstények útközben vagy a parton csatlakoznak hozzájuk.
A párzás után a nőstények három napon belül petéket hoznak létre, és még nagyjából két hétig az odúkban maradnak, amíg a peték fejlődnek. Egy nőstény akár 100 ezer petét is hordozhat a potrohán lévő költőtasakban. Az ívást a holdhoz igazítják: mindig hajnal előtt, apadó dagálykor, a hold utolsó negyedében engedik a vízbe a petéket, öt-hat egymást követő éjszakán.
Egy nőstény vörös rák akár 100 ezer petét is hordozhat, és mindig a hold utolsó negyedében engedi a tengerbe.
Ezért a rákok tempója az esőtől függ. Ha a csapadék későn érkezik, sietve vonulnak, ha korán, útközben megállnak enni és inni. Előfordul az is, hogy túl későn indulnak ahhoz, hogy elérjék a holdnaptár szerinti ívást: ilyenkor egy részük kivár, és csak a következő hónapban vonul le a partra.














