Ugrás a tartalomra
Érdekességek

1927 óta csöpög a szurok egy ausztrál egyetemen: 99 év alatt mindössze 9 csepp esett le

Egy üvegbúra alatt, egy tölcsérben fekete, kőkeménynek látszó anyag áll a Queenslandi Egyetem egyik előcsarnokában, Brisbane-ben. Első ránézésre semmi sem történik vele, pedig 1927 óta folyik. Csak éppen olyan lassan, hogy 99 év alatt mindössze kilenc csepp gyűlt össze és esett le belőle.

Állítsd be a Kertészkedj.hu-t megbízható forrásnak!Beállítom
Hirdetés

Ez a szurokcsepp-kísérlet, a világ leghosszabb ideje folyamatosan futó laboratóriumi kísérlete, amely a Guinness-rekordok könyvébe is bekerült.

Miért csöpögtetnek szurkot közel száz éve?

A kísérletet Thomas Parnell, az egyetem első fizikaprofesszora indította 1927-ben. A célja az volt, hogy megmutassa a hallgatóknak: a szurok, amely szobahőmérsékleten kemény, és kalapáccsal szét is lehet törni, valójában folyadék. Felmelegítette, egy lezárt szárú üvegtölcsérbe öntötte, majd három évig hagyta ülepedni. 1930-ban vágta le a tölcsér szárát, és azóta folyik.

Ez is érdekelhet10 bizarr karácsonyi étel Európából, amit a magyarok többsége még megkóstolni sem merne

Az egyetem szerint a szurok nagyjából 100 milliárdszor sűrűbben folyó anyag, mint a víz. Egy csepp 7 és 13 év között formálódik, maga a leesés viszont csak egy tized másodpercig tart.

Hirdetés
CseppMikor esett le?
1.1938. december
2.1947. február
3.1954. április
4.1962. május
5.1970. augusztus
6.1979. április
7.1988. július
8.2000. november
9.2014. április
10.Még formálódik
A queenslandi kísérlet idővonala a cseppek időpontjaival
A queenslandi kísérlet idővonala, rajta a fontosabb eseményekkel, például a légkondicionálás beszerelésével. Fotó: allixpeeke / Wikimedia Commons, CC0

A cseppek közötti idő az utóbbi évtizedekben megnőtt: az első hét nagyjából nyolcévente esett le, a nyolcadikra és a kilencedikre már 12 és 13 évet kellett várni. A kísérlet nem áll különleges, szabályozott körülmények között, így az épületben bekapcsolt légkondicionálás is lassíthatta a folyást.

Hirdetés

Mindig lemaradtak a nagy pillanatról

A kísérlet legismertebb gondozója John Mainstone volt, aki 1961-től 2013-ig, 52 éven át felügyelte. Az egyetem összefoglalója szerint a gondozók háromszor is épp lemaradtak egy csepp leeséséről: egyszer egy nappal, egyszer öt perccel, egyszer pedig egy áramszünet miatt, amikor a kamera sem rögzített. Ma Andrew White professzor a kísérlet gondozója.

A kilencedik csepp 2014. április 17-én érte el a nyolcadikat a pohár alján. Akkor már három webkamera figyelte a nap 24 órájában, és közel 25 ezer regisztrált néző követte 158 országból.

Dublinban végre kamerára vették

A Scientific American beszámolója szerint nem a queenslandi, hanem egy másik kísérlet hozta meg az első felvételt. A dublini Trinity College-ban 1944 óta fut egy hasonló szurokcsepp-kísérlet, és 2013. július 11-én ott sikerült először kamerával rögzíteni, ahogy egy csepp leszakad.

Hirdetés

Shane Bergin, a Trinity College fizikusa szerint mindannyian nagyon izgatottak voltak. A dublini csapat számításai alapján a szurok nagyjából kétmilliószor sűrűbb a méznél, vagyis mintegy 20 milliárdszor sűrűbb a víznél. John Mainstone a lapnak azt mondta, újra és újra visszanézte a felvételt.

A dublini Trinity College szurokcsepp-kísérlete
A dublini Trinity College szurokcsepp-kísérlete a könyvtárban kiállítva. Fotó: Patrick Keegan / Wikimedia Commons, CC BY 4.0

Ig Nobel-díj, élő adás és egy kísérlet, amely ezer évig is eltarthat

A queenslandi kísérlet gondozói 2005-ben fizikai Ig Nobel-díjat kaptak, ezt olyan kutatások kapják, amelyek először megnevettetik, aztán elgondolkodtatják az embert. A tizedik csepp az egyetem szerint valamikor a 2020-as években eshet le. A kísérletet élő adásban is lehet követni, a regisztrált nézők száma meghaladja a 35 ezret.

Nem ez az egyetlen ilyen kísérlet. Az edinburgh-i Skót Nemzeti Múzeumban 1902 óta, a walesi Aberystwyth Egyetemen 1914 óta áll egy-egy szurkos tölcsér. Utóbbinál a becslések szerint több mint ezer évig nem lesz csepp. A hosszú távú kísérletek közül nálunk is nagy érdeklődést keltett az a napelem, amelyet 31 év után mértek le laborban, és a livermore-i villanykörte, amely 1901 óta ég.

Forrás: scientificamerican.com

Következő cikkNapi kvíz: Ha 9 kérdésből 8-ra jól válaszolsz, jóval tanultabb vagy az átlagnál!Elolvasom ›
Hirdetés
Ajánló
Megosztás Facebookon

Ez is érdekelhet