A paradicsomlocsolásról mindenkinek van véleménye. Van, aki minden este meglocsolja, más csak akkor nyúl a slaghoz, amikor már lekókadnak a levelek. Az utóbbi időben viszont egy érdekes módszer kezdett felbukkanni kertészeti fórumokon és hobbikertész csoportokban: az úgynevezett „7 perces szabály”.
Elsőre furcsán hangzik, de a módszer mögött egyszerű logika áll. A cél nem az, hogy minél több vizet kapjon a paradicsom, hanem hogy a víz valóban oda jusson, ahol a növénynek szüksége van rá.
Mit jelent pontosan a 7 perces szabály?
A módszer lényege, hogy nem egyszerre zúdítják rá a vizet a paradicsomra.
Sokan úgy csinálják, hogy lassan, kisebb intenzitással öntözik a töveket körülbelül 6-7 percig, majd hagynak egy rövid szünetet, hogy a víz beszivárogjon a talaj mélyebb rétegeibe.
Ennek az az oka, hogy a száraz, kemény talaj gyakran nem veszi fel azonnal a nagy mennyiségű vizet. Ilyenkor a víz egyszerűen elfolyik a felszínen vagy a növény körül, miközben a mélyebben lévő gyökerek alig kapnak belőle.
Miért lehet ez hasznos?
A paradicsom gyökérzete meglepően mélyre képes lehatolni. Ha a víz csak a felszínt nedvesíti át, akkor a gyökerek is fent maradnak, ami érzékenyebbé teheti a növényt a nyári forróságra.
A lassabb öntözés előnye lehet:
- mélyebbre jut a nedvesség
- erősebb gyökérzet alakulhat ki
- ritkábban kell locsolni
- kisebb lehet a termések repedésének esélye
- forró időben tovább maradhat nedves a talaj
Sokan arról számolnak be, hogy amikor áttértek a ritkább, lassabb öntözésre, a paradicsom kevésbé kezdett el délután lankadni.
