A kocsonya a magyar ember számára egy igazi ínyenc fogás és nagy kedvenc, ami nemcsak finom, de nagyon egészséges is.
Amikor húst fogyasztunk étkezéskor, testünk számára igen megterhelő feladat megemészteni egyszerre a zsírt és a fehérjét. Ezért érezhetjük magunkat telítettnek és hihetetlenül fáradtnak közvetlenül egy húst fogyasztott étkezés után, mert rengeteg energiát használ fel a szervezetünk a hús lebontására.
Táplálkozási szakértők szerint viszont sokkal könnyebb a gyomor számára a sertéshús kocsonya formájában való fogyasztása, mivel ez kevésbé terheli meg az emésztőrendszert. Míg régebben úgy vélték, hogy a kocsonya egy igazán nehéz étel, mára bebizonyosodott az a tény, hogy épp ellenkezőleg van ez: nagyon is egészséges és könnyen megemészthető.
A táplálkozási szakértő elmondta, hogy a kocsonya igen gazdag különböző aminosavakban, amelyek könnyen felszívódnak, emellett a magas kollagéntartalma miatt jótékony hatással van a bőrre. Ezért is használják a kozmetikai iparban is előszeretettel, hiszen magas a regeneráló tulajdonsága. A kocsonya rendszeres fogyasztása hozzájárulhat a bőr, a haj és a körmök egészségéhez is, ez a benne található lizinnek köszönhető leginkább, ami erősíti az immunrendszert, és segíti a kollagén felszívódását.
Ajánló: A profi szakácsok nem vízzel öntik fel a gulyást: ettől lesz igazán omlós a hús és sűrű a szaft
A tökéletes kocsonya titka a főzés során kioldódó zselatinban rejlik, amelyhez fontos, hogy sok csontot, bőrt, fület és körmöt főzzünk bele a kocsonyába. Ha friss salátával kínáljuk fogyasztásra, még egészségesebbé tehetjük ezt a kitűnő ételt.
Én hihetetlenül imádom a kocsonyát egy évben kétszer biztosan elkészítem. Ez egy igen megosztó étel, és általában inkább az idősebb generáció fogyasztja előszeretettel, de a fiatalok között is akad olyan, aki igazán kedveli!
A legfőbb szempont kocsonya készítésekor az, hogy figyeljünk oda arra, miszerint a kocsonya ne legyen zavaros, ízetlen, zsíros vagy túl híg. A megfelelő minőségű kocsonya remeg, míg a túlfőzött változat egy gumiszerű állagot vesz fel. Sokan, leginkább a kezdő kocsonya készítők közül nincsenek tisztában azzal, hogy ha füstölt húsokat is tesznek a kocsonyába, vigyázni kell annak mennyiségével, mert a túl sok füstölt hús zavarossá változtathatja a levet.
A tökéletes kocsonya
Hozzávalók:
- 2 kg kocsonyahús ( disznófül, csülök, köröm és némi sovány hús)
- 4 répa
- 2 fehérrépa
- 2 babérlevél
- 1 fej hagyma (nagyobb)
- 4 gerezd fokhagyma
- 1 csokor friss petrezselyem
- egész bors (ízlés szerint)
- só (ízlés szerint)
Elkészítés:
Miután elővetted a húst, alaposan tisztítsd meg, mosd át hideg vízzel és vágd fel nagyjából egyforma méretű darabokra. Ezután vegyél elő egy kellő nagyságú edényt, és tedd bele az összes húst.
majd öntsd fel annyi vízzel, hogy teljesen ellepje, majd kezdd el melegíteni. Amikor hab képződik a tetején, egy szűrő segítségével szedd le róla. Amíg fő a hús az idő alatt a zöldségeket darabold fel ízlés szerint, majd mehet minden a hús mellé.
Kivéve a petrezselyem, hiszen az csak a vége előtt egy kicsi idővel kerül bele. s Sózd az ízlésed szerint, majd dobj bele öt-tíz szem egész borsot és kis lángon kb 3-4 óráig főzd az egészet.
Amíg a kocsonya készre fő, készítsd elő a tányérokat, amelyekbe majd kiadagolod. Ha a húsok már majdnem teljesen puhák, add hozzá az apróra vágott petrezselymet, és hagyd még öt percig főni, majd zárd el a tűzhelyet.
Ezután szedd ki az edényből a húsokat, oszd szét az előkészített tányérokba, és ugyanígy oszd szét a zöldségeket is. Végül mindegyik tálba adagolj a levesből. Amikor elkészültél mindennel, tedd hűvös helyre a tányérokat, és várd meg amíg megdermed a kocsonya.
Ha elérte a megfelelően dermedt kocsonya állagot, óvatosan szedd le a tetejéről a felesleges zsírt, ezután már fogyasztható is. Van aki citrommal meglocsolva fogyasztja, érdemes kipróbálni ezt a verziót is.
Készítsd el te is ezt a finom ételt, ami könnyen emészthető és mégis igazán laktató. Biztosan mindenki családjában előfordul olyan, aki nem szereti a kocsonyát, sőt van aki hallani sem bír róla. De ez ne állítson akadályt annak, hogy legalább a magunk részére időnként készítsünk pár adagot!
