A Takla-Makán sivatagban, Kína északnyugati részén 2023 tavaszán kezdtek fúrni. A cél egyszerű volt, a feladat annál kevésbé: lejutni 10 kilométernél is mélyebbre. 2025. február 20-án a Kínai Nemzeti Kőolajtársaság (CNPC) bejelentette, hogy a Senditako-1 (angolul Shenditake 1) nevű kút elérte a 10 910 métert.
Ezzel Ázsia legmélyebb függőleges fúrása lett, és a világon csak egyetlen ilyen kút ért le ennél mélyebbre. A lyuk aljáról kőzetmintát hoztak fel, és a CNPC szerint ilyen mélyen a szárazföldön még soha senki nem talált kőolajat és földgázt.
Hol fúrtak pontosan?
A kút a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület Akszu prefektúrájában, Saja megyében van, a Tarim-medence szívében. Ez a medence Kína egyik legfontosabb olaj- és gázvidéke: a Tarim olajmezőn már több mint 300 kút mélyebb 8000 méternél, és ezek eddig összesen kb. 19,6 millió tonna olajat és gázt adtak.
A CNPC adatai szerint Kína szárazföldi, ultramély olaj- és gázkészlete 67,1 milliárd tonna kőolaj-egyenérték, ez az ország teljes készletének nagyjából harmada. Ezért fektetnek ennyi pénzt abba, hogy egyre mélyebbre jussanak.
A számok, amelyek mögött 580 nap munka van
| Adat | Érték |
|---|---|
| Mélység | 10 910 méter |
| A fúrás kezdete | 2023. május 30. |
| A befejezés bejelentése | 2025. február 20. |
| Az első 10 000 méter | 279 nap |
| Az utolsó 910 méter | kb. 300 nap |
| Átfúrt földtani rétegek | 12 |
| A legidősebb kőzet | több mint 500 millió éves |
| Hőmérséklet a lyuk alján | kb. 220 °C |
| Nyomás | 145 megapascal, nagyjából 1400-szoros légköri nyomás |
| Fúrócsövek | több mint 1130 darab, együtt 350 tonna felett |
A legnehezebb béléscsőrakat önmagában 665 tonnát nyomott. A CNPC kutatóintézetének egyik vezetője szerint a munka olyan volt, mintha átfúrták volna a Csomolungmát, aztán még két kilométert lementek volna a föld alá.
Mit találtak odalent?
A legfontosabb lelet egy kőzetmag, amelyet 540 millió éves rétegekből hoztak fel. Ez Kína első 10 000 méter alól származó fúrómagja. A kínai szakemberek a jelentőségét a Holdról hazahozott talajmintákéhoz hasonlították, mert ilyen mélyről közvetlen mintát nagyon ritkán lát a tudomány.
A CNPC szerint ez a világ első szárazföldi olaj- és gázlelete 10 000 méteres mélységben. A fúrásból elkészült Ázsia első 10 kilométeres földtani szelvénye is, amely rétegről rétegre mutatja, mi van a sivatag alatt.
- Kiderült, milyen kőzetek és rétegek követik egymást ilyen mélyen.
- Mérték a hőmérsékletet és a nyomást, ami a jövőbeli ultramély fúrásoknál alapadat lesz.
- A CNPC öt mérnöki rekordot jelentett, köztük a leggyorsabb szárazföldi fúrást 10 000 méter alá.
És a szovjet Kola-kút?
A világrekord továbbra is az SG-3 jelű Kola-kúté, amelyet 1970 és 1993 között fúrtak a Kola-félszigeten. Ez 12 262 méterig jutott le, és ott is egészen mást találtak, mint amire számítottak. A Senditako-1 így a második a világon, de a kínai fejlesztésű, 12 000 méterre tervezett automata fúróberendezés mutatja, hogy itt még nincs vége a versenynek.
A CNPC saját videója a fúrásról:
via news.cgtn.com
_-_Tibet_(cropped).jpg){kind=link}
.jpg){kind=link}
