Akár két évig is a földön maradhat egy narancshéj vagy banánhéj, ha a természetben dobják el, írja a Popular Science tudományos magazin egy amerikai természetvédelmi összeállításban. Ez sokakat meglep, mert a gyümölcshéjat a legtöbben ártalmatlan, “természetes” szemétnek tartják, amit egy séta közben nyugodtan be lehet hajítani a bokorba.
Az almacsutka gyorsabb. Jeff Marion, aki az emberi jelenlét természetre gyakorolt hatását kutatja, egy-két hónapra teszi a lebomlását, de ezt ő maga is csak durva becslésként mondja, nem mérési eredményként. A rágógumiról a brit Keep Britain Tidy szervezet vezetője annyit mond, hogy természetes úton évekig tart, mire eltűnik. A rágógumira pontos évszámot egyik forrás sem ad, és a többi számot is óvatosan kell kezelni.
Miért nem lehet egyetlen számot mondani?
Az interneten keringő színes táblázatok, amelyek évre pontosan megadják, mi meddig bomlik, ritkán hivatkoznak konkrét kísérletre. A lebomlás ugyanis a környezettől függ: más egy nedves, meleg erdei avarban, más egy száraz, napsütötte sziklán, és megint más egy fagyos hegyi ösvényen. Az amerikai Glacier Nemzeti Park egy közösségi oldalon közzétett bejegyzésében arra figyelmeztetett, hogy egyes gyümölcsmaradványok a környezettől függően évekig is megmaradhatnak, és ha az állatok nem eszik meg, a lebomlás valószínűleg jóval tovább tart, mint gondolnánk.
Magyar viszonylatban ez azt jelenti, hogy egy októberben eldobott csutka vagy héj a hideg hónapokban jóval lassabban bomlik, mint nyáron, hiszen a lebontó élőlények hidegben kevésbé aktívak. Egy kirándulóhelyen a következő tavasszal is ott lehet.
Az igazi gond nem az idő
A természetvédők szerint a kérdés valójában nem csak az, meddig marad ott a maradék. Ben Lawhon, a “leave no trace” (ne hagyj nyomot) elvet népszerűsítő amerikai központ oktatási igazgatója úgy fogalmazott, hogy azt kell nézni, mennyi ideig van ott, és hatással lesz-e az állatokra. A Glacier Nemzeti Park és a szakértők több okot is felsoroltak:
- Az utak mellé szórt ételmaradék a vadakat az úttestre csalja, és nő az esélye, hogy elüti őket egy autó.
- Az alma, a banán vagy a narancs sok helyen nem őshonos, az állatok nem szokták meg, ezért rosszul emésztik.
- A gyümölcsmagokból idegen növények kelhetnek ki.
- Az emberi ételhez szokott állatok elveszíthetik a félelmüket, agresszívvá válhatnak, és az ilyen példányokat gyakran áttelepítik vagy elpusztítják.
Ugyanez a logika a kertben is igaz, a sünök például a kifaragott halloweeni tökkel sem járnak jól.
A rágógumi és a magyar bírságok
A rágógumi nemcsak az erdőben, a városban is sokáig megmarad. A brit önkormányzatok évente nagyjából 7 millió fontot, mai árfolyamon körülbelül 3 milliárd forintot költenek az eltávolítására, a Keep Britain Tidy pedig azt írja, hogy Anglia utcáinak 77 százalékán és a kiskereskedelmi helyszínek 99 százalékán látni a nyomát. A takarításra a gyártók által finanszírozott munkacsoport öt év alatt legfeljebb 10 millió fontot (kb. 4,3 milliárd forintot) ad.
Itthon 2025 júliusa óta szigorúbbak a hulladékbírságok. Az Economx beszámolója alapján a legfeljebb 100 kilónyi, illegálisan elhagyott hulladékért a hatóság 20 ezer forintos helyszíni bírságot szabhat ki, amit akkor lehet elkerülni, ha az elkövető 15 napon belül eltakarítja. Védett természeti területen, Natura 2000-es helyen és barlangban a hulladékgazdálkodási bírság ötszörös lehet. Bírságtól függetlenül a legegyszerűbb szabály a “leave no trace” elve: amit bevittél az erdőbe, azt hozd is ki. Otthon a gyümölcshéj a komposztba kerülhet, a rágógumi a szemetesbe, és ha a kertben gyűlik az avar, annak is megvan a jobb helye.
Források: popsci.com, fox5ny.com, cambridge.gov.uk
