Évek óta keringenek a neten listák arról, hogy a Disney fekete gyémántos (Black Diamond) kiadású meséi vagy egy régi Bambi-kazetta több ezer dollárt érnek. A Snopes tényellenőrző oldal utánanézett, és a besorolása az lett, hogy ez nagyrészt hamis: a horrorárak kikiáltási árak voltak, nem eladások. Ugyanebből a sorozatból Az oroszlánkirály ténylegesen 3,99 és 7,70 dollárért, vagyis nagyjából 1300 és 2500 forintért kelt el, a Szépség és a szörnyeteg sok példánya 10 dollár alatt ment el, egy 48 darabos csomag pedig licitharc után is csak 101 dollárt, kb. 33 ezer forintot hozott.
Ettől még létezik valódi VHS-gyűjtői piac, csak egészen máshol húzódik a határ, mint amit a vírusként terjedő listák sugallnak. 2022 júniusában a Heritage Auctions megtartotta első, kifejezetten videokazettákra szakosodott árverését. A 260 tételért 598 licitáló versengett, és az összbevétel 584 750 dollár lett. A csúcs egy 1986-os, gyárilag lezárt Vissza a jövőbe volt, amely korábban a Biff Tannent alakító Tom Wilson tulajdonában állt, és 75 ezer dollárért, nagyjából 25 millió forintért kelt el. Az Antique Trader beszámolója alapján ez volt a valaha aukción fizetett legmagasabb ár egy lezárt, minősített VHS-kazettáért.
Milyen kazetta ér pénzt, és melyik nem?
Az árverés többi kiemelkedő tétele elég pontosan kirajzolja a mintát. A Kincsvadászok (The Goonies) egy közel hibátlan VHS-példánya 50 ezer dollárt, kb. 16,5 millió forintot ért, A cápa 1983-as kiadása 32 500 dollárt (kb. 10,7 millió forint), a Szellemirtók első kiadása 23 750 dollárt (kb. 7,8 millió forint). Az első Rambo-film egy példánya 22 500 dollárt hozott, ennek dobozát és fóliáját az IGS értékelő cég külön-külön pontozta. Még egy Diet Pepsi-promóciós Top Gun-kazetta is 17 500 dollárért talált gazdát, holott annak idején 26,95 dolláros áron árulták.
A közös pont mindegyiknél ugyanaz: amerikai kiadású, gyári fóliában maradt, sosem lejátszott példányokról van szó, nagy kultuszfilmek első kiadásaiból, és szinte mindegyiket szakértő cég minősítette. Ha ezek közül bármelyik feltétel hiányzik, az ár meredeken zuhan. Egy kibontott, sokszor megnézett kazetta, egy tévéből felvett műsor, egy kölcsönzői példány matricákkal vagy egy gyerekmese, amelyből milliószámra gyártottak, a gyűjtői piacon jellemzően csak néhány száz vagy ezer forintot ér, ha egyáltalán talál vevőt.
A magyar polcokon álló kazetták többsége ráadásul eleve PAL rendszerű, hazai forgalmazású kiadás, a rekordokat pedig amerikai NTSC példányok hozták, amelyekre az amerikai gyűjtők licitálnak. Egy itthon kiadott, szinkronos film ettől még lehet ritka, de az áráról az árveréses hírek semmit nem árulnak el. Az egyetlen használható viszonyítás a tényleges, lezárt eladások listája, nem a kikiáltási ár, ahogy a Snopes is fogalmazott: az értéket az eladások határozzák meg, nem az, amit az eladó kér.
A családi felvételekkel nem a pénz miatt kell sietni
A szekrényben álló kazetták közül sokszor a legértékesebb az, amelyiknek a piaci ára nulla: a lakodalom, a keresztelő vagy az első karácsony felvétele. Ezeknél az idő ellenük dolgozik. A BGR technológiai portál a Kodak adataira hivatkozik, ezek alapján a VHS-kazetták 10-25 év alatt nagyjából 10-20 százalékot romlanak. A mágneses jel idővel gyengül, a szalagot a por, a gyakori lejátszás és a csévélés is koptatja. A Moving Image Archive News archivista szaklap már 2017-ben arra figyelmeztetett, hogy a kazetták előbb-utóbb lejátszhatatlanná válnak, és a jó állapotú lejátszók is egyre nehezebben beszerezhetők.
A tárolás sokat számít. A magyar lakásokban a kazetták gyakran a pincébe vagy a padlásra kerülnek, pedig a hideg, nyirkos és a forró, párás hely egyaránt árt nekik. Szobahőmérsékletű, száraz helyen, porálló dobozban, visszatekerve és a tokjukban állva bírják a legjobban. A nedves helyiségek kezeléséről a páramentesítésről szóló írásunkban is szó esik.
A digitalizálásra két út van. Otthon egy működő videómagnóval és egy olcsó, USB-s jelátalakítóval a számítógépre lehet menteni a felvételeket, ez türelmet igényel, mert valós időben, kazettánként órákig tart. A másik a szolgáltató: az Egyesült Államokban a nagy láncok jellemzően 20-35 dollárért, vagyis kb. 6600-11 500 forintért digitalizálnak két órányi anyagot, itthon is elérhető ilyen szolgáltatás, az ár a kazetták számától és a kért formátumtól függnek. A kész fájlokat egynél több helyre, például külső lemezre és felhőtárhelyre is ki kell menteni, mert egyetlen adathordozó ugyanúgy tönkremehet, mint a szalag. A régi magnókazettáknál is hasonló a helyzet: a ritka példányokért fizetnek, a többinél a tartalom megmentése a tét.
Az árakat 1 USD = 330 forintos árfolyammal számoltuk át, kerekítve.
Források: antiquetrader.com, snopes.com, bgr.com, movingimagearchivenews.org
