A laptopról töltés nem teszi tönkre a telefon akkumulátorát. A gép USB-portja általában kevesebb áramot ad, mint egy fali töltő, a telefon pedig maga dönti el, mennyit vesz fel belőle. A lassabb töltés az akkumulátornak inkább kedvez, mint árt.
A kérdés mégis jogos, mert a töltés közben tényleg történik valami, ami rövidíti az akku életét. Csak az nem a kábel másik végén lévő eszközön múlik.
Mennyi áramot ad egy laptop USB-portja?
A szabvány elég szűkre szabja. A Microchip fejlesztői leírása alapján egy hagyományos USB 2.0-s adatport legfeljebb 500 milliampert ad, vagyis 5 volton nagyjából 2,5 wattot. Az USB 3.x-es portnál ez 900 milliamper, kb. 4,5 watt. Vannak külön töltőportok is (sokszor villám vagy akkumulátor ikon jelzi őket), ezek 1,5 ampert, azaz 7,5 wattot is tudhatnak. Az újabb laptopok USB-C csatlakozója ennél többre is képes lehet.
Egy mai telefon fali töltőről 20-25 wattot, vagy még többet is fogad. A laptopról töltve ezért egy lemerült készülék órákig is elüldögélhet a kábel végén.
A Samsung amerikai ügyfélszolgálati oldala ugyanezt a gyakorlati oldalról írja le. Ha a gépen van USB 3.0-s port (ezt sokszor kék szín jelzi), azon gyorsabb lehet a töltés, és jobb közvetlenül a géphez csatlakozni, mert az elosztók és átalakítók csökkenthetik a leadott teljesítményt. A laptopnak bekapcsolva kell lennie, alvó módban sok gép lekapcsolja a portot. Az Apple iPhone-kézikönyve külön figyelmeztet: ha a számítógép ki van kapcsolva, a telefon akkumulátora töltés helyett akár merülhet is.
Akkor mi árt valójában az akkunak?
Elsősorban a hő. Az Apple akkumulátorokról szóló tájékoztatója 16 és 22 °C közé teszi az ideális környezeti hőmérsékletet, és kimondja, hogy 35 °C feletti környezetben a kapacitás maradandóan csökkenhet. Ugyanez az oldal azt tanácsolja, hogy ha a telefon töltés közben felforrósodik, vedd le róla a tokot.
Ebből a szempontból a laptop sokszor rosszabb helyszín, mint a töltő maga. A gép oldalán, a szellőzőnyílás mellett, nyáron az ablak előtti asztalon a telefon olyan meleg levegőt kaphat, amit egy hideg konyhapulton sosem. Egy augusztusi délutánon, amikor a lakásban is 28-30 fok van, ez már számít.
A másik tényező a sok idő 100 százalékon. Ezért van az iPhone-on optimalizált akkumulátortöltés: a készülék megtanulja a szokásaidat, és 80 százalék felett csak akkor tölt tovább, amikor közeledik az idő, amikor le szoktad húzni. A legtöbb Android telefonon is van hasonló akkuvédő opció, általában az akkumulátor-beállítások között.
Pénzben a dolog elhanyagolható. Egy telefon akkumulátora nagyjából 15-20 wattóra, egy teljes feltöltés tehát a veszteséggel együtt sem éri el a 0,03 kilowattórát. Kb. 36 forintos lakossági árral számolva ez egy forint körül van, akár laptopról, akár a falból jön.
Az egyetlen valódi kockázat a minőség. Egy gyári vagy tanúsított kábel bármelyik porton biztonságos, egy olcsó, ismeretlen eredetű kábel vagy USB-elosztó viszont bármelyiken gondot okozhat. Ha a csatlakozó laza vagy a töltés folyton megszakad, sokszor csak por gyűlt a telefon aljzatába, ezt pár perc alatt kitakaríthatod. Hogy egy átlagos akku mennyit veszít a kapacitásából három év alatt, arról a gyártók is közöltek adatokat.
Források: apple.com, samsung.com, microchip.com, support.apple.com
