Télen a legtöbben két rossz közül választanak: vagy bezárkóznak, és hetek alatt bepárásodik az ablak, sötét folt jelenik meg a falsarokban, vagy egész nap résnyire nyitva hagyják a bukó ablakot, és közben a radiátor hiába dolgozik. Pedig van egy egyszerű ökölszabály, amely mindkét bajra választ ad, és mindössze három számot kell megjegyezni hozzá.
A cseh energozrouti.cz energetikai portál így foglalja össze: ha kint fagy van, 5 percig szellőztess, 0 és 10 fok között 10 percig, 10 és 15 fok között pedig 15 percig. A logika fordított azzal, amit az ember ösztönösen gondolna. Minél hidegebb a kinti levegő, annál nagyobb a különbség a bent és a kint között, ezért annál gyorsabban áramlik ki a meleg, párás levegő, és annál hamarabb ér véget a csere.
Ugyanaz a szabály, németül hónapokra bontva
A német co2online energiatanácsadó szervezet ugyanezt a naptár nyelvére fordítja le: decembertől februárig körülbelül 5 perc, márciusban és novemberben 10 perc, áprilisban és szeptemberben 15 perc elég egy alkalommal, nyáron pedig akár fél óra is kellhet. A német fogyasztóvédelmi központ, a Verbraucherzentrale még szigorúbb: fagypont alatti hőmérsékletnél 3-5 percet ad meg, és naponta legalább háromszor, inkább négyszer javasolja a teljes levegőcserét.
Magyarországon a januári középhőmérséklet nagyjából fagypont körül mozog, így a fűtési szezon derekán itthon is az 5 perces sáv a mérvadó, októberben és márciusban pedig inkább a 10-15 perces.
A bukó ablak a legdrágább megoldás
Az elv csak akkor működik, ha az ablakot teljesen kitárod. A bukóra nyitott szárnyon át a levegő lassan cserélődik, a cseh portál számítása alapján a teljes csere így 30-60 percig is eltarthat. Ennyi idő alatt viszont nemcsak a levegő hűl le, hanem a falak, a padló, az ablak melletti bútorok is, márpedig ezekben raktározódik a lakás hője.
Lökésszerű szellőztetésnél épp fordítva történik. A levegő kicserélődik, mielőtt a falak lehűlnének, így amikor becsukod az ablakot, a meleg szerkezet néhány perc alatt visszamelegíti a friss levegőt. A co2online arra is figyelmeztet, hogy a tartósan bukóra nyitott ablak fölött a fal annyira kihűlhet, hogy ott csapódik ki a pára, és onnan indul a penész.
Ha teheted, nyiss két egymással szemben lévő ablakot vagy ablakot és ajtót egyszerre. A kereszthuzat a leggyorsabb módszer, a levegő ilyenkor percek alatt kicserélődik, csak ne hagyd órákig huzatban a lakást. Panellakásban ez gyakran úgy oldható meg, hogy a szobaablakot és a konyhaablakot nyitod ki, a közöttük lévő ajtókat pedig tárva hagyod.
Előbb a termosztátszelep, aztán az ablak
Egy mozdulat sokszor kimarad: a radiátor termosztatikus fejét szellőztetés előtt tekerd lejjebb vagy zárd el. A szelep ugyanis érzékeli a hideg levegőt, teljes erővel fűteni kezd, és a meleg víz hője egyenesen kimegy az ablakon. Ha bezártad az ablakot, állítsd vissza az eredeti fokozatra. A Verbraucherzentrale azt is hozzáteszi, hogy a fej 3-as állása nagyjából 20 fokot jelent, az 5-ös pedig nem melegít gyorsabban, csak tovább fűt.
A legjobb pillanatok az ablaknyitásra
A napi három-négy alkalom akkor hatásos, ha jókor jön.
- Reggel, felkelés után a hálószobában, mert egy felnőtt alvás közben körülbelül egy liter nedvességet ad le.
- Főzés után azonnal, miközben a konyhaajtó csukva van, hogy a pára ne vándoroljon a hidegebb szobákba.
- Zuhanyzás vagy fürdés után, a fürdőszobaajtót szintén zárva tartva.
- Ruhaszárítás alatt és után, ha a lakásban teregetsz.
- Lefekvés előtt még egyszer, rövid ideig.
Egy négytagú család a Verbraucherzentrale becslése alapján naponta 6-12 liter vizet juttat a levegőbe főzéssel, tisztálkodással, teregetéssel és lélegzéssel. Ezt a mennyiséget csak a szellőztetés viszi ki a lakásból.
40-60 százalék és a harmatpont
A beltéri relatív páratartalom ideális sávja 40 és 60 százalék között van, télen inkább az alsó feléhez közelíts, mert a Verbraucherzentrale szerint 50 százalék fölött már nő a penészedés kockázata. Egy egyszerű digitális hő- és páratartalommérő néhány ezer forintért beszerezhető, és pár nap alatt kiderül vele, melyik szobád a problémás.
A háttérben a harmatpont áll. Ez az a hőmérséklet, amelyen a levegőben lévő pára kicsapódik. 20 fokos szobában 50 százalékos páratartalom mellett ez körülbelül 9 fok, 60 százaléknál már 12 fok, 70 százaléknál 14 fok körül van. Ha a falsarok, a beépített szekrény mögötti külső fal vagy az ablakkeret ennél hidegebb, ott víz jelenik meg. Régi panelben és szigeteletlen téglaházban a sarkok és a födém menti sávok télen könnyen ennyire lehűlnek, ezért a bútorokat tartsd néhány centire a külső faltól. Ha már látsz foltot, a penészes fal kezeléséről is utánanézhetsz, de a forrás a pára marad.
Műanyag ablak és gázfűtés
A régi, rosszul záró fa ablakok mellett a lakás magától is szellőzött. A korszerű műanyag nyílászárók szinte légmentesen zárnak, ezért cseréjük után a pára gyorsan felgyűlik, ha nem nyitsz ablakot rendszeresen.
Gázfűtésnél ez már biztonsági kérdés is. A katasztrófavédelem tájékoztatója kimondja, hogy a korszerű ablakok zárt állapotban alig engednek be levegőt, ezért nyitott égésterű, kéménybe kötött gázkészülék mellett nem zárható légbevezetőt kell kialakítani, a meglévő légbevezetőket és szellőzőrácsokat pedig tilos letakarni. A kéményseprő-szolgáltatóval ellenőriztesd az ilyen átalakítást, és a hatóság szén-monoxid-érzékelő használatát is ajánlja. A napi néhány perces ablaknyitás ettől függetlenül kell, a légbevezetőt viszont nem pótolja.
Források: energozrouti.cz, co2online.de, verbraucherzentrale.de, katasztrofavedelem.hu
