Egy átlagos otthoni szaunakályha 6-9 kilowattot vesz fel, egy 9 kW-os nagyjából annyit, mint négy bekapcsolt vízforraló egyszerre. Egy finn feltaláló most azt állítja, hogy ennek a töredéke, egyetlen kilowatt is elég lehet egy tágas szaunához, ha a kályhában elég sok kő van.
Tapio Yli-Kovero a finn Saunasampo cég alapítója és vezetője. A Tekniikka & Talous finn műszaki lapnak elmondta, hogy olyan elektromos kályhát fejleszt, amely 1 kW teljesítménnyel körülbelül 300 kilogramm követ fűt fel, és akár 20 köbméteres szaunát is ki tud szolgálni. Egy ekkora helyiséghez ma általában 13-20 kW-os kályhát ajánlanak, mert a Finnországban használt méretezési ökölszabály kilowattonként nagyjából 1-1,5 köbméter térfogattal számol.
Honnan jön a hő, ha a fűtőszál alig dolgozik?
A trükk az idő. Egy hagyományos kályha 20-40 kiló követ melegít, és nagy teljesítménnyel 45-60 perc alatt felfűti a szaunát. A hőtároló kályha ehelyett lassan, órák alatt tölti fel a nagy kőtömeget, utána pedig a kövekből veszi a hőt, amikor szükség van rá.
Yli-Kovero ezt az elvet nem most találta ki. A cég Älykiuas nevű kályháját 1987-ben szabadalmaztatta, és 1990-ben mutatta be a tamperei feltalálói vásáron. A finn Sauna-lehti leírása alapján ebben 160-300 kg kerámiakő van egy szigetelt, fedeles térben. Csukott fedélnél a kályha tárolja a hőt, a szauna közben 40-50 fokon áll. Amikor valaki belép, a fedél kinyílik, egy ventilátor átfújja a levegőt a köveken, és a helyiség gyorsan felmelegszik. A mostani 1 kW-os terv ugyanerre a működési elvre épül, csak sokkal kisebb fűtőteljesítménnyel.
Hogy ez fizikailag mennyi idő, arról egy gyors becslés ad képet. A kő fajhője körülbelül 0,84 kJ/kg·K (az Engineering ToolBox műszaki táblázata alapján). Ha 300 kg követ 200 fokkal kell felmelegíteni, az nagyjából 14 kWh hő. Ezt egy 1 kW-os fűtőszál veszteség nélkül is legalább 14 óra alatt adja le. Ez saját számításunk példaértékekkel, a pontos felfűtési időt a finn beszámoló nem közli. A lényeg tehát, hogy ilyen kályhát nem bekapcsolunk szaunázás előtt, hanem folyamatosan üzemel.
Mennyibe kerül ez forintban?
A magyar lakossági rezsicsökkentett áramár bruttó kb. 36,4 Ft/kWh az évi 2523 kWh-s átlagfogyasztásig, fölötte kb. 70,1 Ft/kWh. Ezekkel az árakkal, példaként:
- Egy 9 kW-os kályha egy szaunázásra általában 10-12 kWh-t fogyaszt, ez kb. 364-437 Ft alkalmanként.
- Egy 1 kW-os kályha, ha éjjel-nappal teljes teljesítménnyel menne, 24 kWh-t használna naponta. Ez kb. 873 Ft rezsicsökkentett áron.
- Havonta ez akár 720 kWh, vagyis három hónap alatt elfogyna az éves kedvezményes keret, onnan napi kb. 1680 Ft-tal kellene számolni.
Vagyis heti egy-két szaunázáshoz a folyamatosan fűtött kályha nem olcsóbb. A szigetelés miatt a valós fogyasztás a teljes 24 kWh-nál kevesebb lehet, de erről még nincs mért adat. A Lappeenrantai Műszaki Egyetem 2009-es mérése egy korábbi nagy kőtömegű kályhán ugyanezt mutatta ki: a felfűtés több energiát vitt el, mint egy 30 kilós kályhánál, egy hatórás szaunanapon viszont kb. 3 kWh-val kevesebbet fogyasztott. Szállodában, uszodában, társasházi közös szaunában tehát ennek van értelme, egy kerti szaunában ritkábban.
Mit jelent ez egy magyar otthoni szaunának?
Finnországban 5,5 millió emberre kb. 3,3 millió szauna jut, és az UNESCO 2020-ban fel is vette a finn szaunakultúrát a szellemi kulturális örökség listájára. Nem meglepő, hogy az ötletek onnan jönnek, ahol napi szinten fűtenek.
Itthon a kisebb csatlakozási teljesítmény lehet a valódi előny. Egy 9 kW-os kályha gyakran háromfázisú bekötést igényel, egy 1 kW-os egység ennél jóval szerényebb igényű. Ha kerti szaunát építenél, a villanyszerelést mindenképp szakemberre bízd: a szauna mint helyiség villamos berendezéseire külön nemzetközi szabvány (IEC 60364-7-703) vonatkozik.
A Saunasampo jelenlegi, 10,5-21 kW-os kályhái nettó 8000-13 500 euróba, kb. 2,9-4,9 millió forintba kerülnek, az 1 kW-os változat áráról és piacra kerüléséről még nincs hír. Addig a legtöbbet a hőszigetelés hozza: egy jól szigetelt kerti faház kevesebb hőt enged el, akármilyen kályha melegíti. Hogy a finneknél miért ilyen természetes mindez, kiderül abból, miért van saját szauna a finn lakások több mint felében.
Források: cedarnews.net, sauna.fi, ikikiuas.com, ich.unesco.org
