Az UNESCO 2020-as döntése, amellyel a finn szaunakultúrát felvette az emberiség szellemi kulturális örökségének listájára, nagyjából 3,3 millió szaunával számol egy 5,5 milliós országban. Ez azt jelenti, hogy öt finnre nagyjából három szauna jut.
A számok közül a legmeglepőbb nem is ez, hanem az, hogy hol vannak. Nem csak hétvégi házakban és fürdőkben, hanem a hétköznapi lakásokban.
Mit árulnak el a lakásstatisztikák?
A finn statisztikai hivatal (Statistics Finland) lakásállomány-táblája 1980 óta követi, hány lakásban van szauna. Az adatok egyenletes emelkedést rajzolnak ki:
- 1980: a lakások 29,8 százaléka
- 1990: 42,2 százalék
- 2000: 48,3 százalék
- 2010: 53,5 százalék
- 2020: 55,0 százalék, vagyis 3,12 millió lakásból 1,72 millió
A családi házaknál a szauna szinte kötelező tartozék. A finn erdészeti tájékoztató portál, a forest.fi úgy fogalmaz, hogy a családi házak és nyaralók 98 százalékában van. A portál azt is kiemeli, hogy a társasházakban is megszokott a szauna. Az 55 százalékos országos arány alapján a lakásszauna nem csak a családi házak kiváltsága.
Miért ennyire fontos nekik?
Az UNESCO indoklása szerint a szauna a finn lakosság többségének mindennapjai része, és sokkal több tisztálkodásnál. Hagyományosan szent helynek tartották, a “természet templomának”, ahol a test és a lélek is megtisztul. A központi elem a löyly, a forró kövekre locsolt víz gőze. Kályhából többféle van, fatüzelésű, elektromos, füstszauna és infra, és a finnek egyiket sem tartják a másiknál értékesebbnek.
A tudás családon belül öröklődik, a gyerekek a szüleiktől tanulják meg a szaunázás rendjét. A forest.fi által idézett felmérés, amelyet a Saunologia.fi és a Kelet-finnországi Egyetem készített, arra jutott, hogy a finnek legalább hetente egyszer szaunáznak.
Érdekes fordulat, hogy a városi nyilvános szaunák az 1950-es évek után szinte teljesen eltűntek, miközben a saját szaunák száma a lakásokban folyamatosan nőtt. Az UNESCO leírása arról is beszámol, hogy az utóbbi években magánkezdeményezésből újak épülnek.
Fordul a trend?
A saját lakásszauna népszerűsége az utóbbi években csökkent. A YIT finn építőipari cég 2022 őszén nyolc finn város lakói körében végzett felmérésében azok aránya, akik saját szaunát szeretnének a lakásukba, 53 százalékról 37 százalékra esett. Ezzel párhuzamosan nőtt a társasház közös szaunájának támogatottsága, 2018 és 2022 között 39 százalékról 49 százalékra. A cég magyarázata a drágább energia és az, hogy a vevők a négyzetmétert inkább a mindennapi használatra fordítanák.
Mennyibe kerülne itthon?
Aki itthon gondolkodik lakásszaunán, a működtetés költségét könnyen kiszámolhatja. Egy 6 kilowattos kályha egy óra teljes teljesítményű fűtés alatt 6 kilowattórát fogyaszt. A rezsicsökkentett lakossági áron, nagyjából 36 forintos kilowattóránként ez körülbelül 220 forint, az átlagfogyasztás feletti, nagyjából 70 forintos sávban 420 forint körül. Heti egy szaunázással egy év alatt ez 11-22 ezer forint, a tényleges összeg a kályha teljesítményétől és a felfűtési időtől függ.
Összehasonlításként egy kádfürdő villanybojlerrel is jelentős áramot visz el. A finnek fűtési szokásairól és arról, hogy Finnországban még a jó orrú embereknek is fizetnek, korábban már írtunk.
Források: UNESCO, Statistics Finland, forest.fi, YIT
