A hó hideg, mégis az egybefüggő hóréteg melegen tartja a földet. Ez elsőre ellentmondásnak hangzik ez az állítás, azonban nem az ezt a gazdák régóta tudják. Amikor januárban hetekig mínusz tíz fok alatt van a hőmérséklet, a földeket pedig vastag hótakaró borítja, akkor a gazdák nyugodtak, mert az őszi búza és a repce a hó alatt tökéletes biztonságban van. Az igazi veszélyt a növényekre a hó nélküli, csupasz fagy jelenti.
A Bükkben végeztek méréseket
A Miskolci Egyetem kutatója, Dobos András a Bükk-fennsík egyik legismertebb hideg zugában, a Mohos-töbörben vizsgálta, hogyan követi a talaj öt centi mélyen a levegő hőmérsékletét. A töbör az ország egyik leghidegebb pontja, mert az éjszaka lehűlő levegő megül az aljában. A 2024-ben közölt eredmények két telet hasonlítanak össze.
Ez is érdekelhetA legtöbben az első hóig kint hagyják a kerti bútorok párnáit, ezért lesz tavaszra pinceszaguk2023 februárjában átlagosan 35 centiméteres hó borította a töböraljat. A levegő egyik éjjel mínusz 25,7 fokig hűlt, a vizsgált időszakban viszont több éjszaka is mínusz 20 fok alá süllyedt a hőmérséklet. A talaj öt centi mélyen eközben a legnagyobb hidegben is csak mínusz 2,4 fokos volt.
2024 januárjában ugyanott mindössze 2-4 centi hó volt. Ekkor mínusz 22 fokos levegő mellett a talaj mínusz 4,6 fokra hűlt, egy későbbi hidegben pedig mínusz 18,5 fokos levegőnél mínusz 6,2 fokig. Vagyis a vékonyabb hó mellett enyhébb levegőnél is jóval hidegebb lett a föld, mint a vastag hótakaró alatt a kemény fagyban.
Bükk, Mohos-töbör: 35 cm hó alatt -25,7 fokos levegőnél -2,4 fok volt a talajban, 2-4 cm hónál -18,5 fokos levegőnél -6,2 fok.
Kiválóan szigetel a hó
A friss hó nagy része ugyanis nem más mint levegő. A hópelyhek laza szerkezetében a levegő apró zsebekbe zárva áll, és ez a mozdulatlan levegő nagyon rosszul vezeti a hőt, ugyanúgy, mint egy pehelypaplan vagy a dupla ablak két üvege közötti rés. A hó hővezető képessége a szerkezetétől, a sűrűségétől és a nedvességétől függően széles skálán mozog, a legjobb szigetelők a lazák és szárazak.
A talaj eközben folyamatosan hőt ad le a mélyebb rétegekből. A hótakaró ezt a hőt csapdába ejti, ezért a föld és a hó határán a hőmérséklet a fagypont körül marad, szinte függetlenül attól, mi történik fölötte. Erre egy egész téli élővilág épül, apró emlősök, például cickányok, rovarok és a talajlakó gombák is ebben a stabil, nulla fok körüli világban telelnek.
A hatás azonban a hóréteg vastagságán múlik, és ahogy a hó vékonyodik vagy tömörödik, egyre kevésbé szigetel, a talajfelszín hőmérséklete pedig egyre inkább követi a levegőét. A nedves, nehéz, ráolvadt hó rosszabb szigetelő, mint a friss porhó, a legrosszabb pedig a jégpáncél, amely az esőből és újrafagyásból keletkezik, mert a talaj levegőzését is elzárja.
Mit jelent ez a kertben?
A hóval borított évelők, hagymás növények és őszi vetések sokkal jobban vészelik át a kemény hideget, mint a hómentes ágyások. A szántóföldeken a legnagyobb gond a felfagyás: a csupasz, ismétlődően fagyó és olvadó talaj kiemeli a gyökereket, ami a búza és a repce termését is jelentősen csökkentheti. A hótakaró ezt a hullámzást is kisimítja. A gyümölcsfák rügyeit persze a hó nem védi, azok kint vannak a levegőben, de a mélynyugalomban lévő alma és meggy a gyümölcstermesztők szerint mínusz 20 fokot is károsodás nélkül elvisel.
A hótakaró szigetelőrétegként védi a növényeket, a csupasz, fagyó és olvadó talaj viszont kiemeli a gyökereket.
Kapcsolódó cikkeink
A kertben néhány egyszerű szokás segít kihasználni ezt az ingyenes takarót:
- a havat ne söpörd le az ágyásokról és az évelőkről, inkább hagyd rajtuk;
- a járdáról ellapátolt tiszta havat nyugodtan dobd az ágyásokra, de a sózott út mellől származó havat soha, mert a só károsítja a növényeket és a talajt;
- hó nélküli kemény fagyban a lomb, a szalma vagy a fenyőág takarás veszi át a hó szerepét;
- a gyepen viszont a hosszan fekvő, tömör hó alatt gombás betegségek jelenhetnek meg, ezért sokat számít, hogy milyen hosszú fűvel megy a gyep télbe.
A hagymás és gumós növények között vannak olyanok, amelyeket még a hó sem véd meg, ezeket ősszel fel kell szedni: ezt a hét fajt semmiképp ne hagyd a földben. Aki pedig még az első hó előtt áll, ezzel a tíz teendővel készítheti fel a kertet.
A hó teháttökéletxs szigetelő réteg a talaj felszínén. Magyarországon is előfordultak már egészen szélsőséges téli éjszakák, és ilyenkor a hótakaró a legjobb védelem. Egy hómentes, mínusz 15 fokos éjszaka sokkal veszélyesebb a talajban telelő gyökereknek, mint egy kéthetes, havas hideg, mert a hótakaró alatt a talaj a fagypont közelében marad, akárhogy is hűl a levegő.
