Sok lakásban a fűtési szezonban egy félig vízzel töltött kerámiatál kerül a radiátor tetejére, alá vagy mellé, hogy párásítsa a lakás levegőjét. A meleg víz lassan párolog, és egy kevés nedvességet visz vissza a fűtéstől egyre szárazabb levegőbe. A hatás azonban kicsi: egy széles tál egy kis hálószobában érezhető, egy nagy nappaliban alig. Télen a lakásban 40 és 50 százalék közötti páratartalom ajánlott, 60 százalék fölé pedig lehetőleg ne menjen.
Szárazzá válik a levegő amikor fűtünk
Amit a szárazság érzésének hívunk, az a relatív páratartalom esése: a melegebb levegő több vízgőzt képes megtartani, így ugyanannyi pára 21 fokon kisebb arányt jelent, mint 5 fokon. Ha a hideg kinti levegőt beszellőztetjük és felmelegítjük, a páramérő akár 30 százalék alá is leeshet, ezért reggelre kapar a torok, pattog a hajunk és ráz a kilincs.
Egy tál víz a radiátoron csak kicsit javít a száraz levegőn: egy széles, lapos tál többet ad, mint egy szűk bögre.
A vizes edény viszont a radiátoron elhelyezve ezen valamelyest javít. Kicsit, mert a víz csak annyit párolog, amennyit a radiátor melege és a tál felülete enged. Egy szűk szájú bögre szinte semmit nem ad, egy széles, lapos tál a radiátor tetején többet.
Ez is érdekelhetEzért ég féloldalasan a gyertya – így oldhatód meg ezt a problémátMi történik szellőztetéskor?
Szellőztetéskor és az ajtó-, ablakréseken át a levegő folyamatosan cserélődik, így a párát is újra és újra pótolni kell. Egy tál víz a radiátoron ezért inkább finomhangolás, mint párásító. Kis, zárt hálószobában érezhető lehet, egy nagy, nyitott nappaliban alig. A gyakorlatban a ruhaszárítás, a főzés és a zuhanyzás sokkal több vizet juttat a levegőbe, mint bármelyik tál.
Hogy kell-e egyáltalán párásítani, azt egy páramérővel lehet kideríteni. Egy egyszerű digitális hőmérő-páramérő olcsón beszerezhető, és pár nap alatt kiderül vele, hogy a lakás valóban száraz, vagy éppen túl párás. Meglepően sok lakásban az utóbbi a gond.
Párásító biztonságos alkalmazása
Párásításhoz a legjobb egy széles, lapos kerámia- vagy fémtál, amely stabilan áll a radiátor tetején, vagy egy kifejezetten erre gyártott, a bordák közé akasztható párologtató. Ha kemény a csapvíz, a vízkő hamar kirajzolódik a tál falán, ami azonban ecetes vízzel könnyen leoldható.
Gázkonvektorra, olajradiátorra vagy elektromos hősugárzóra ne tegyél vizet, és ne is takard le őket semmivel. A radiátort se rejtsd el bútor vagy vastag függöny mögé, mert a meleg levegőnek körbe kell járnia a szobát.
Ha a lakásban sok a szobanövény, ők is párologtatnak, és egyben jelzőként is működnek: a barnuló levélvég gyakran a száraz levegő első jele. Vannak szobanövények, amelyek kifejezetten jól bírják a fűtési szezont, ezek kevesebb gondot okoznak a radiátor közelében is.
Ha a lakásban penész jelenik meg, a vizes tál helyett szellőztetés kell, mert akkor nem száraz, hanem túl párás a levegő.
Ha viszont penészfolt jelenik meg, a vizes tálat el kell tenni, és helyette a rövid, kereszthuzatos szellőztetés segít. A párás ablaknak egyébként nem mindig az ablak az oka.
via okdiario.com
Következő cikk
12 érdekesség a gyufáról: az öngyújtót például előbb találták fel, mint a gyufátElolvasom ›
