Tavasszal a tibeti fennsíkon egészen elképesztő dolgot tesznek az ott lakó emberek, ugyanis három-ötezer méteres magasságban emberek ezrei kúsznak négykézláb a hegyi réteken. Nem virágot és nem gyógynövényt keresnek, hanem egy gyufaszálnál alig nagyobb, barna szárat, amely a fű között nő ki. Ha megtalálják, óvatosan kiássák, és a szár végén egy elhalt hernyó teste látható.
Ez amit találnak nem más mint az Ophiocordyceps sinensis, magyarul kínai vagy tibeti hernyógomba. A Biological Conservation szakfolyóiratban 2013-ban megjelent tanulmány szerint 2012 márciusában Kínában a legjobb minőségű példányok kilójáért akár 100 ezer dollárt is fizettek, Szingapúrban 130 ezret, miközben az arany ára akkoriban nagyjából 68 ezer dollár volt kilónként. Mai árfolyamon a kínai csúcsár körülbelül 30 millió forintnak felel meg egyetlen kilóért.
Ez is érdekelhet800 lépcsőt kell megmászni érte, de ami a tetején vár, azt sokan életük legszebb látványának tartjákHogyan lesz a hernyóból egy gomba?
A gomba gazdái a Thitarodes nemzetségbe tartozó lepkék hernyói, amelyek évekig élnek a földben, növényi gyökereken táplálkozva. A cseh cikk szerint nagyjából 15 centiméter mélyen. A gomba spórái ezeket a hernyókat fertőzik meg. Hogy pontosan hogyan jutnak be a testükbe, azt a kutatók sokáig nem értették.
A fertőzés után a gomba fonalai lassan átszövik a hernyót, kiélik belülről, míg végül csak egy gombafonalakkal kitömött, mumifikálódott burok marad belőle. Tavasszal aztán a hernyó fejéből kinő egy vékony termőtest, kibújik a föld fölé, és szétszórja a spórákat. A ciklus innen kezdődik újra. A tibetiek ezért hívják jarcagumbunak, ami nagyjából annyit jelent: nyáron fű, télen féreg. A gombát egy tibeti orvos írta le először a 15. században, és azóta a tibeti és a kínai hagyományos gyógyászat része.
Nagyon drága ez a gomba
A gomba évszázadok óta keresett volt, de igazán az 1990-es években lett nagyon magas az ára. A The Wall Street Journal beszámolójára hivatkozó kínai GoKunming szerint a nyugati világ 1993-ban figyelt fel rá, amikor egy stuttgarti atlétikai világversenyen rekordokat döntöttek azok a kínai hosszútávfutók, akik a hírek szerint ezt a gombát is fogyasztották. Kínában a gyorsan gyarapodó középosztály lett a legnagyobb vásárló.
Az Oryx természetvédelmi folyóiratban megjelent kutatás szerint 2002 és 2017 között a kilónkénti ár nagyjából 3000 dollárról 31 ezer dollárra nőtt. Nepálban, ahol 2001-ben legalizálták a kereskedelmét, a forgalom 2009-ben érte el a csúcsot 2442 kilogrammal. Közben egy-egy gyűjtő egyre kevesebbet talál: az egy főre jutó átlagos szezonális termés 2006-ban még 260 darab körül volt, 2010-re 126 darab körülire esett.
A gomba napjainkra több hegyvidéki falu fő bevételi forrása lett Tibetben, Nepálban és Bhutánban. A gyűjtés idején sok helyen a gyerekek is szünetet kapnak az iskolából, mert az egész család kint van a réteken és gomba után kutat.
Létezik gyógyhatása a gombának?
Hagyományosan erősítőszerként és fáradtság ellen használták, és ezek mellett is sok mindent tulajdonítanak neki. A modern kutatások főleg két hatóanyag-csoportra figyelnek: a kordicepinre és bizonyos poliszacharidokra. A cseh szerző is hangsúlyozza, hogy a vizsgálatok nagy része laboratóriumi, emberen végzett, meggyőző klinikai bizonyíték egyelőre nincs. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) 2020-as bejelentéséről beszámoló AFP is azt írta, hogy a gomba jótékony hatását egyetlen meggyőző kutatás sem bizonyította.
Az viszont biztos, hogy a vadon élő hernyógombát nem bírja a kereslet. Az IUCN 2020-ban sebezhető fajként vette fel a vörös listára, mert az állománya a becslések szerint 15 év alatt legalább 30 százalékkal csökkent. A túlgyűjtés mellett a klímaváltozás is szűkíti azokat a magashegyi réteket, ahol ez a gombafaj megél. Ez az egyik nagyon kevés dokumentált eset, amikor egy gombafajt a túlzott begyűjtés sodor veszélybe.
Az Európában kapható változata, általában nem ez
Az Európai boltokban és a webáruházakban cordyceps néven árult termékek túlnyomó része nem a tibeti vadon gyűjtött gombából készül. Vagy laboratóriumban nevelt gombafonalból, vagy egy rokon fajból, a Cordyceps militarisból, amelyet rizsen és más táptalajon termesztenek. Ennek élénk narancssárga a termőteste, Ázsiában levesekbe is főzik. A rokon faj Európában is megél, a vadon élő példányok augusztus és november között jelennek meg, a talajban bebábozódó lepkék bábjain.
Kapcsolódó cikkeink
A drága gombák piaca egyébként máshol is hasonlóan működik: kevés a jó minőségű áru, nagy a kereslet, és ebben az esetben pedig egy nagyon ritka, nehezen termeszthető fajról van szó. Ugyanez hajtja a fehér szarvasgomba rekordárait is. A növények közül a sáfrány a hasonló példa, amelyből otthon is lehet egy kevés saját fűszert termeszteni. Aki pedig itthon gyűjtene, annak a hazai erdők jól ismert ehető gombái is elég kincset adnak, de csak akkor, ha gombaszakellenőr nézte át a kosarat.
Forrás: medium.seznam.cz
Következő cikk · kertvar.hu
Kihúzd vagy hagyd a konnektorban a telefontöltőt? Ennyit fogyaszt üresen egy év alattElolvasom ›
