A japán lakótelepeken élők az erkélyek korlátján egymás mellett lógatva szárítják a paplanokat, matracokat, ami úgy néz ki mintha az egész ház egyszerre végezné nap mint nap a nagytakarítást. Ez azonban nem így van, ez nem nagytakarítás, hanem a japán hétköznapok egyik legrégebbi szokása, a futonszárítás. A hagyományos japán ágy, a futon egy földre terített, összehajtható matracból és egy vastag paplanból áll. Éjszakára kiterítik, reggel összehajtják és beteszik a szekrénybe, így nagyon fontos, hogy száraz maradjon.
Miért kell napon szárítani?
Egy tokiói futonbolt tanácsai szerint a napon szárítás kiszárítja a nedvességet és az atkák ellen is segít. A pamuttöltet ugyanis könnyen magába szívja a nedvességet, a nyirkos pamut pedig veszít a rugalmasságából. Egy ember éjszaka alvás közben izzad, a pára pedig a matracba és a paplanba jut. Ha a futon a napközbeni szekrényben sosem szárad ki rendesen, előbb-utóbb dohos lesz, megtelepszik benne a penész és az atka.
Ez is érdekelhetEnnyire szabad levenni a fűtést, ha télen elutazol, hogy ne fagyjon el semmiTélen is jó kint szárítani?
Télen a lakásokban kevesebbet szellőztetnek, a hideg falak mentén több pára csapódik le, a futon pedig nehezebben szárad ki. Egy napos, száraz téli nap ezért legalább annyira értékes, mint egy nyári.
Télen a lakás párásabb, a futon nehezebben szárad ki, ezért egy napos, száraz téli nap különösen értékes a szellőztetéshez.
Egy japán futonkészítő cég szerint nyáron oldalanként egy óra elég, télen viszont összesen nagyjából négy órát ajánlanak a napon. A japán építészek a ruhaszárításhoz hasonlóan erre is gondolnak: egy japán hírportál szerint a házakat és lakásokat úgy tervezik, hogy az erkély dél felé nézzen.
A japánok futon szárításának szabályai:
- Délelőtt tíz és délután három óra között tedd ki, amikor a legszárazabb a levegő.
- Kora reggel vagy eső után ne, mert a talajból felszálló pára miatt magas a páratartalom.
- Félidőben fordítsd meg, hogy a másik oldala is száradjon, és az atkák ne húzódjanak át oda.
- Hagyd rajta a huzatot, hogy a por és a madarak ne piszkítsák be.
- Ne hagyd kint túl sokáig, mert az erős nap tönkreteheti az anyagot.
A legfontosabb szabály viszont a behozatal ideje. Az angol nyelvű Wikipédia szerint a matracot naplemente előtt be kell vinni, mert a hőmérséklet esésével a pára visszacsapódhat a töltetbe, és oda lesz az egész napos szárítás eredménye.
Mit alkalmazhatunk mi ebből itthon?
Egy rugós vagy hideghabos matracot nem fogsz kiakasztani az erkélykorlátra, a paplant, a párnát és a gyapjú vagy pamut takarókat viszont egy napos, szeles téli délelőttön nyugodtan kiteheted az erkélyre. Egy-két óra a friss levegőn és a napon, ugyanis sokkal frissebbé teszi őket.
A matracot nem kell kiakasztani: elég, ha reggel felhajtod a paplant, és fél óráig szellőzik az ágy.
A matrac esetében elég, ha reggel nem rögtön veted be az ágyat, hanem felhajtod a paplant, és fél órát hagyod szellőzni a szobát. Ez egyszerű, ingyenes, és sokat számít, mert a reggeli bevetéssel bezárod a matracba az éjszakai párát. A téli szellőztetésről és a lakásban száradó ruháról is írtunk már.
Források: Futon Tokyo, Ikehiko Japan, Wikipedia, SoraNews24
Következő cikk
Serpenyős almás lepény sütő nélkül, ami 20 perc alatt elkészülElolvasom ›















