A háromszög a ruhacímkén a fehérítést jelöli: az üres háromszög minden fehérítőszert megenged, a két ferde csíkkal kitöltött csak az oxigénes, klórmentes szert, az átlósan áthúzott pedig semmilyet. A fehér pólók besárgulásában ráadásul éppen az a szer játszhat szerepet, amelyhez a legtöbben elsőként nyúlnak, amikor a fehér ruha szürkés és fakó lesz.
A jeleket a ruhákon a nemzetközi GINETEX jelrendszere határozza meg, és mindig ugyanabban a sorrendben állnak: mosás, fehérítés, szárítás, vasalás, vegytisztítás. A háromszög tehát a második jel a sorban. A szervezet európai felmérése szerint a válaszadóknak csak 28 százaléka tudta, mit jelent, pedig ez az a jel, amelyik a fehér ruhák sorsát eldönti.
Ez is érdekelhetEzért nem szabad felsöpörni az egérürüléketMiért sárgul a fehér póló a hypótól?
A klóros fehérítő, amit itthon a legtöbben egyszerűen hypónak hívnak, nátrium-hipokloritot tartalmaz. A tiszta pamuttal és a lennel jól bánik, a fehér törölközőt és ágyneműt valóban kifehéríti. A mai fehér pólók jó része azonban nem tiszta pamut: gyakran van bennük néhány százalék elasztán (sztreccs szál), vagy poliészterrel kevert anyagból készülnek.
Ha a háromszögben két ferde csík van, a ruhára klóros fehérítő nem kerülhet, csak oxigénes szer.
A klór az elasztánt és több műszálat megtámadja: a szál meggyengül, elveszíti a rugalmasságát, és sárgás árnyalatot kap, ami utána már nem mosható ki. Ezért szerepel a csíkos háromszög éppen a sztreccses, sportos és kevert anyagú darabokon. Ugyanezen a címkén a többi jel is sokat elárul, a kör például a vegytisztításról szól.
Mit jelent a három háromszög a gyakorlatban?
Az üres háromszög a legengedékenyebb jel. Régebben a „Cl” betűjel is ott állt benne, ma üresen jelzi, hogy klóros és oxigénes fehérítő is használható. Jellemzően fehér pamut törölközőkön, konyharuhákon, ágyneműn találkozni vele.
A két ferde csíkos háromszög azt jelenti, hogy csak oxigénes, más néven klórmentes fehérítő mehet a ruhára. Ilyen a nátrium-perkarbonát, amely meleg vízben aktív oxigént szabadít fel. A GINETEX útmutatója szerint a legtöbb univerzális mosópor is tartalmaz ilyen oxigénes fehérítőt, ezért ezekhez a ruhákhoz külön szer sokszor nem is kell.
Az áthúzott háromszög az oxigénes fehérítőt tartalmazó univerzális mosóport is kizárja.
Az áthúzott háromszög a legszigorúbb: semmilyen fehérítő nem érheti a ruhát. Ez nemcsak a hypóra vonatkozik, hanem az univerzális mosószerre is, mert annak oxigénes összetevője a színes anyagot foltosra halványíthatja. Ilyen jelnél színes ruhához való mosószer kell. A sötét ruhák fakulásának gyakori oka is az, hogy rossz szerrel mennek a gépbe.
Így marad fehér a póló
A fehér póló szürkülése és sárgulása legtöbbször nem a fehérítő hiányából, hanem a bőrön lerakódó zsírból és izzadságból ered, ami a hónaljban és a gallérnál gyűlik össze. Ezt a klóros szer nem oldja jobban, mint az oxigénes, a szálat viszont rontja.
Ha a címkén két ferde csíkos háromszög van, az oxigénes fehérítő a jó választás. A por meleg vízben dolgozik igazán, a csomagoláson megadott hőfokon és adagban. A sárgás foltos részt mosás előtt egy-két órára be lehet áztatni az oldatba, utána a szokásos programon mehet a ruha.
A mosószerrel sem kell túlzásba esni: a sok szer nem tisztít jobban, a maradéka viszont szürkévé teheti az anyagot. Arról, hogy mennyi mosószer kell valójában, a gyártók adagolási táblázata ad pontos választ.
A hypót csak oda használd, ahol az üres háromszög engedi, mindig hígítva. Klóros szert soha nem szabad savas szerrel, például ecettel vagy vízkőoldóval keverni, mert ilyenkor mérgező klórgáz szabadul fel. A fehér pamut ágynemű és törölköző a hypót bírja, a sztreccses fehér póló viszont jobban jár, ha soha nem találkozik vele.
Források: ginetex.net (kezelési jelek), ginetex.net (európai felmérés)
Következő cikk
Sötét sarokba is jut zöld: ezek a szobanövények kevés fényben is szépek maradnakElolvasom ›















