A magyarok még mindig rosszul metszik a diófát – mutatjuk a helyes módszert!

A régi öregek tapasztalatai alapján, a diófa ugyanolyan jól viseli a metszést, mint a többi gyümölcsfa. Mindenkinek az volt a meggyőződése, hogy a diófa önmaga természetes gömbkoronát képez, amelyet nem javasolt egyáltalán megmetszeni. És még a szakirodalomban is erről lehetett tájékozódni.

A szakirodalom szerint:

1. A diófa a metszést egyáltalán nem, vagy nagyon rosszul viseli el.
2. Amennyiben mégis metszik a diófát, azt a nyári hónapokban javasolt csak elvégezni.
3. csak egy alakító metszésre van szüksége, mert a fa önmaga kialakítja ki a természetes koronáját.

Amióta azonban áttértek az oltott diófa termesztésére, azóta a metszés tekintetében is új szemlélet alakult ki. Ugyanis az oltott diófák csak fele olyan öreg kort érnek meg, mint a magoncok, és a Juglans nigra magoncokra oltott fák életkora 30 év volt. Ezenkívül a metszés az egyik leglényegesebb elvégzendő feladat a talajművelés, a trágyázás, valamint a növényvédelem mellett.

Ezek a meggondolások azt eredményezték, hogy kutatásokat végezzenek annak megvizsgálására, hogy valóban helyes-e az az állítás, miszerint a diófát nem kell metszeni.Nos ennek eredménye azt lett, hogy a diófa csak úgy mint a többi gyümölcsfa nagyon jól viseli a metszést.

Azt, hogy milyen rendkívüli mértékű metszést visel el a diófa károsodás nélkül, mi sem mutatja jobban, mint egy aFranciaországban, Angers-ben levő Lepage cégnél található, szemzőhajtást adó anyafáknál tapasztalhattak meg a szakemberek. Ugyanis itt minden évben egészen visszavágják azokat szemzőhajtás nevelés céljából. Azok az anyafák amelyeket megmetszettek, még 28 éves korukban is elfértek 2,0 x 0,8 m-es távolságban.

Diófa metszése tavasszal

Ennek fényében az a megállapítás sem állja meg a helyét, hogy a metszést nyáron javasolt végezni. Ezt azzal indokolták, hogy állítólag a diófa tavasszal olyan erős nedvnyomás alatt áll, hogy a metszés következtében nagy nedv-veszteséget szenved, sőt “elvérzik”, vagy legalább is legyengül. Viszont ez a nedvnyomás nyárra lecsökken, így nincs veszteség és a metszéskor keletkezett sebek is jóval gyorsabban gyógyulnak.

Viszont a következő tények kerültek megállapításra:

1. A magas nedvnyomás lehet, hogy létezik, azonban semmiféle gyöngülést, “elvérzést” nem fogunk metszést követően tapasztalni.
2. A visszametszés következtében a lombkoronában jutó fény mértéke sokkal jobb lett és ez kedvezett az új hajtások képződésének.. Egyébként már évtizedek óta ismert az a tény, hogy a diófa rendkívül jó megújuló képességgel rendelkezik. Ezt a kemény telek után lehetett látni, amikor a korona fele elfagyott.
3. A tavaszi metszés után gyorsabban gyógyulnak a sebek, mint a nyári metszés után. Ez könnyen megmagyarázható, mivel a viharos növekedés idején a fa több sebgyógyító szövetet képez, mint nyáron. Megfigyelhető, hogy a sebek gyógyulása a tavaszi metszés után kiváló és ezeknek a szélén új hajtás ered.
4. Senki sem metszi szívesen nyáron a fákat, mert a korona ritkításával a termés egy részét is le kellene metszeni.

Egy diófa esetében 10-15 éves korában, a következőket állapíthatjuk meg:

1. A fa életkorának növekedésével és a korona nagysága egyre emelkedik, viszont a termés mennyisége csökken.
2. A “természetes” korona olyan sűrűvé válik, hogy a nem képes elegendő fény bejutni a korona belsejébe, így a termőrügyek képződése lecsökken. Ilyen esetben például egy 15 éves fa esetében a korona térfogatának majdnem 80 %-a teljesen meddő.
3. A korona életkorának előrehaladásával egyre több lesz az elhalt. haldokló, vegetáló gyenge hajtások száma a koronán.
4. Ahogy a napfény nem tud bejutni a korona közepébe, úgy csökken a gyümölcsök minősége, különösen a nagysága.

Az itt felsorolt tényekből világosan kitűnik, hogy a diófánál a “természetes” koronának mennyi hátulütője van.

Diófa metszése

A kísérletek során bebizonyosodott, hogy a diófának is szüksége van metszésre, ha egy olyan szellős koronát akarunk kialakítani, amelynek a közepe nem termőképtelen. Legjobb a háromágas katlan-korona, amelynél már az 5-8-ik évben kivágják a sudarat. Így egy, a fény számára nyitott korona alakul ki, amelyik nem kopaszodik fel belül.

Javasolt minden esetben figyelni a koronát, és megtenni a megfelelő lépéseket azért, hogy ne sűrűsödjön be, és ezáltal ne árnyékolódjon a középső rész. Ebből kiindulva javasolt lemondani a hagyományos magas törzsű formáról, és csak egy maximum 80 cm-es törzset neveljünk. Csak az ilyen fáknál lehet a metszést könnyen elvégezni.