A levendulabokrok egyre népszerűbbé válnak a kertekben, amelyet mikor bokorrá fejlődik sokszor sajnálnak visszavágni. Viszont a visszavágás ad esélyt arra, hogy a bokor megújuljon évről-évre és arra is, szaporítani lehessen. A szaporításhoz csak egy jól megválasztott hajtásra van szükség, amiből több új növényt is nevelhetünk, nagyon egyszerűen.
A levendula ugyanis tavasszal szaporítható a legjobban, mert ilyenkor már beindul a növekedése, emellett a hajtások is elég erősek, de még nem indultak fásodásnak. Ebben az időszakban a levágott dugványok nagy eséllyel gyökeret eresztenek, így mindenképp április végén-május elején ezt meg kell tenni.
Meg lehet próbálni magról is nevelni a levendulát, bár ez a módszer kisebb eséllyel hoz kiszámítható eredményt. A magról kelt növények ugyanis teljesen eltérhetnek az anyanövénytől, és mások lesznek. Ezzel szemben a dugványozás biztosan ugyanazt a növényt biztosítja és az új tövek tulajdonságai megegyeznek a régi, virágzó bokorral.
A szaporítás megkezdéséhez válasszunk egészséges, de virágot nem hozó hajtást, és metsszünk le róla egy 8-10 centiméteres darabot. A metszést mindig egy levélcsomó alatt ajánlott megejteni, ugyanis ezzel a módszerrel nagyobb eséllyel ereszt gyökeret. Az alsó leveleket erről a lemetszett 8-10 centis darabról távolítsuk el, hogy a szár szabadon kerüljön a földbe. Viszont a felső részen mindenképp maradjanak levelek, azonban ha túl sűrűnek ítéljük, akkor megritkíthatjuk.
A levendula általában magától, külső segítség nélkül növeszti a gyökeret, de gyökereztető hormon használatával felgyorsíthatjuk a folyamatot.
A gyökeresedéshez azonban a legfontosabb feltétel a megfelelő ültető közeg. A levendula nem szereti a pangó vizet, ezért laza, jó vízáteresztő talajba javasolt az ültetése. A földje legyen mindig enyhén nedves, de ne tocsogjon, mert a túlöntözés a növény gyökereinek rothadáshoz vezethet. Világos helyen érzi jól magát, azonban a tűző napot kerülni javasolt, és esetében fontos gondoskodni a jó szellőzés biztosításáról is.
Ha minden körülmény megfelelő a dugvány számára, akkor, néhány héten belül megindul a gyökeresedés. Ezt onnan tudhatjuk biztosra, hogy a dugvány új hajtásokat hoz. A megerősödött töveket ezt követően már fokozatosan hozzálehet szoktatni a kinti időjáráshoz, majd idővel kiültethetjük egy jó vízáteresztő képességű talajba. Érdemes 30-45 centiméter távolságot hagyni a tövek között, hogy később szépen bokrosodhassanak.
Amennyiben ezeket a lépéseket betartják, rövid idő alatt akár több új levendulabokrot is nevelhetnek, így egyetlen növényből, akár egy egész ágyás is kialakítható az új dugványok segítségével.
