Harmincegy százalék távhő, huszonhat százalék áram, huszonöt százalék fa és tizenhat százalék hőszivattyú. A finn statisztikai hivatal szerint 2024-ben így oszlott meg az az energia, amellyel a finnek a lakásaikat fűtötték. Az olaj és minden más együtt sem érte el a két százalékot.
A szomszédos Norvégiában egészen más a kép. Az ottani statisztikai hivatal (SSB) adatai szerint a háztartások energiafelhasználásában az áram aránya 1990 és 2024 között 76-ról 86 százalékra nőtt, a családi házak kétharmadában pedig 2022-ben már hőszivattyú működött. A norvég Houz.no lakberendezési portál erről a különbségről írt cikket: szerinte a finn rendszer „csendesebb”, a norvég viszont azonnali, és a számla is az áramár minden kilengését követi.
Miért látszik meg a számlán?
Norvégiában a lakossági áram ára óráról órára változik, egy hideg héten a csúcsidőszakok drágán jönnek ki, mert mindenki egyszerre kapcsolja fel a fűtést. Finnországban a városi lakások nagy része távhőre van kötve: a finn energiaipari szövetség (Energiateollisuus) szerint 2024-ben hárommillió ember élt távhővel fűtött épületben, ez a lakosság több mint fele. A távhő átlagára abban az évben nagyjából 104 euró volt megawattóránként, ami mai árfolyamon körülbelül 38 forint kilowattóránként.
A távhőnek az az előnye, hogy egy nagy rendszer osztja el a kockázatot. A finn hálózatok egyre több hulladékhőt, hőszivattyút és elektromos kazánt használnak, ezek együtt 2024-ben már a megtermelt hő nagyjából ötödét adták, a többi kapcsolt erőművekből és tüzelőanyagból jön. Egy ilyen rendszer több forrásból válogathat, míg egy villanyradiátoros norvég lakásnak csak az áram marad.
A ház is másképp épül
A különbség nemcsak a kazánházban van. A finn építési előírások szerint a szellőzés hőjének legalább 30 százalékát vissza kell nyerni a távozó levegőből, a szellőzőrendszereket ezért általában hővisszanyerővel szerelik. A finn energiahatékonysági ügynökség, a Motiva ráadásul viszonylag hűvös lakást ajánl: a nappaliban 20-21, a hálóban 18-20 fokot. A vidéki házakban sok helyen fával fűtenek, a Houz.no szerint gyakran hőtároló tartállyal, amely napokig kiadja a felhalmozott hőt.
És nálunk?
| Finnország | Norvégia | Magyarország | |
|---|---|---|---|
| Fő fűtési mód | távhő (31%) | áram (a háztartási energia 86%-a) | földgáz (a lakások 63%-a) |
| Távhő | 3 millió lakó | kevés, főleg városközpontokban | több mint 650 ezer lakás |
| Hőszivattyú | a fűtési energia 16%-a | a háztartások 41%-ában | 68 ezer háztartásban |
A magyar adatok a KSH 2022-es népszámlálásából származnak. Nálunk tehát a gáz a meghatározó, a távhő főleg a panelvárosokban jellemző: Tatabányán és Dunaújvárosban a lakások több mint felét így fűtik. A távhő itthon is szabályozott áron jut el a lakossághoz; a kormány 2026 júliusában mintegy 26 milliárd forintot tett a távhőalapba, hogy a csökkentett díjak megmaradjanak. A hőszivattyúk terjedését segítő Otthonfelújítási Program viszont 2026 áprilisa óta szünetel, mert elfogyott a keret.
A finn szokásokból azt viszont bárki átveheti, ami nem kerül pénzbe. A hálószoba lehet hűvösebb a nappalinál, és ha a radiátorok egyenletesen melegszenek, kisebb hőfokon is kellemes a lakás. Ha valamelyik csak félig meleg, a légtelenítést a megfelelő radiátorral kezdd, mert a sorrend számít.
Forrás: houz.no
