Legalább 10 tonna halat akar kiszedni Jakarta város vezetése a folyóiból, köztük a várost átszelő Ciliwungból. A 2026 áprilisában indult akció első napjaiban több mint 7 tonna jött ki a vízből, tűzoltók, katasztrófavédők és helyi lakosok merítőhálóival. A célpont egy jól ismert akváriumi hal: a dél-amerikai eredetű, algaevőként árult vitorlás harcsa (Pterygoplichthys), amit a helyiek sapu-sapunak, vagyis seprűnek hívnak.
A hal nem magától jutott Indonéziába. Akváriumba hozták be, mert lerágja az üvegről az algát, aztán a gazdik egy része, amikor túlnőtt a medencén, egyszerűen a folyóba engedte. A szennyezett, meleg városi vizekben jobban boldogult, mint az őshonos fajok, a partfalba ásott ívóüregei pedig a helyi beszámolók alapján rongálják a partot.
Miért lesz egy ártatlan díszhalból ökológiai probléma?
Egy akváriumi hal a szobában pár centis, békés lakó. A szabad vízben viszont nincs ragadozója, betegségeket és parazitákat hozhat magával, versenyez az őshonos halakkal a táplálékért és az ívóhelyért, egyes fajok pedig közvetlenül eszik a többiek ikráját. A vitorlás harcsák akár fél méteresre is megnőnek, és a páncéljuk miatt kevés állat tud velük mit kezdeni.
A legnagyobb gond az, hogy a folyamat visszafordíthatatlan. Ha egy faj egyszer megtelepedett és szaporodik, kiirtani gyakorlatilag lehetetlen, legfeljebb az állományát lehet nagy pénzből, évről évre gyéríteni. Pontosan ez zajlik most Jakartában is.
Sokan azért engedik szabadon a halat, mert sajnálják leölni. Csakhogy egy trópusi faj a magyar télben jó eséllyel lassan elpusztul, de ha mégis túléli, abból lesz az igazi baj.
A Hévízi-csatorna, Magyarország trópusi akváriuma
Hogy ez nem csak a trópusokon fordul elő, arra a legjobb hazai példa a Hévízi-tó lefolyója. A csatorna vize a tó felőli szakaszon télen is meleg marad, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatói 2015-ben itt végeztek felmérést. A Pisces Hungarici folyóiratban megjelent eredményeik alapján a csatornában többek között jaguársügér, citromsügér, tűzfejű tarkasügér, pompás malawisügér és több száz molli élt. A molli és a tűzfejű tarkasügér a jelek alapján szaporodott is. A szerzők egyértelműen akvaristák szándékos kibocsátását tartják a forrásnak.
Takács Péter, a kutatóintézet tudományos főmunkatársa egy 2025-ös nyilatkozatában arról beszélt, hogy azóta kígyófejű hal fiatal példányai is előkerültek a csatornából. Ez a ragadozó faj Magyarországon nem is forgalmazható. A kutatóintézet adatai szerint az elmúlt 24 évben 89 nem őshonos halfaj jelent meg a hazai vizekben.
Az igazán elterjedt jövevények persze nem a melegvízi különlegességek. A kínai razbóra, az amurgéb vagy az ezüstkárász hideg vízben is jól boldogul, és ma már az ország nagy részén megtalálható. Az ezüstkárász volt a Hévízi-csatorna felmérésében is a leggyakoribb faj.
Mit mond a törvény?
Röviden: természetes vízbe akváriumi halat engedni nálunk nem szabad.
A halgazdálkodásról szóló 2013. évi CII. törvény kimondja, hogy halgazdálkodási vízterületre kizárólag a Pannon biogeográfiai régióból származó hal telepíthető. A természet védelméről szóló törvény a nem őshonos fajok szabad természetbe juttatását a természetvédelmi hatóság engedélyéhez köti, ilyen engedélyt egy megunt díszhalra senki nem kap.
Kapcsolódó cikkeink
Az uniós szabály még szigorúbb. Az 1143/2014/EU rendelet alapján összeállított, az unióra veszélyt jelentő inváziós fajok jegyzékén szereplő állatokat tilos tartani, tenyészteni, forgalmazni és a környezetbe engedni. A listán halak is vannak, például az amurgéb, a kínai razbóra, a fekete törpeharcsa és a szúnyogirtó fogasponty. Aki a listára kerülés előtt már tartott ilyen állatot, annak be kell jelentenie a kormányhivatalnál, és zártan, szaporodás nélkül tarthatja tovább. A bejelentés elmulasztása inváziós bírsággal járhat.
Mit tegyél, ha meguntad az akváriumot vagy túl nagy lett a hal?
- Mielőtt halat veszel, nézz utána a kifejlett méretének. Az algaevő harcsák, a pangasius és sok nagyobb sügér bőven kinövi a 100 literes medencét.
- Kérdezd meg annál az állatkereskedésnél, ahol vetted, hogy visszaveszi vagy bizományba átveszi-e. Egyes üzletek átvesznek egészséges, nagyobb példányt.
- Hirdesd meg ingyen vagy jelképes áron akvarista fórumokon és csoportokban. Egy jól megnőtt sügér vagy harcsa a nagy medencés tartóknak kifejezetten keresett.
- Keress helyi akvarista egyesületet vagy klubot. A tagok gyakran átvesznek halat, vagy tudnak valakit, akinek kell.
- Ha a hal beteg és nem gyógyítható, kérd állatorvos segítségét a fájdalommentes elaltatáshoz. Ez kíméletesebb, mint egy hideg patakban lassan elpusztulni.
- Soha ne öntsd a vizet és a halat a kerti tóba, patakba, csatornába vagy a vécébe. A kerti tó sem kivétel, mert áradáskor vagy madarak révén a halak könnyen kijutnak a szabad vizekbe, ezért a kerti tóba szánt halaknál is őshonos vagy biztonságosan tartható fajt válassz.
Az akváriumvizet és a növényeket is kezeld óvatosan. A vízinövényekkel csigák, rákok és kórokozók is kijuthatnak, a virginiai márványrák például ugyanígy, akváriumból került a hazai vizekbe, és szintén az uniós tilalmi listán szerepel.
