Évekig fiókban állt, 2026 nyarán és őszén mégis visszakerült az asztalra a Helsinkit és Tallinnt összekötő tenger alatti vasúti alagút terve. Ha egyszer megépül, a víz alatti szakasza hosszabb lenne bármelyik ma működő tenger alatti alagúténál.
A lökést ezúttal nem a két kormány, hanem a két főváros adta. Helsinki városának hivatalos közleménye szerint 2026. augusztus 26-án Peeter Raudsepp tallinni polgármester Helsinkibe látogatott Daniel Sazonov meghívására, és megállapodtak, hogy közös városközi előkészítő csoportot hoznak létre, ősszel frissítik a projekt helyzetképét, és összegyűjtik a korábbi előkészítő munkákat.
Az észt kormány is beszállt. Margus Tsahkna észt külügyminiszter augusztusban a Helsingin Sanomat című finn napilapban írt arról, hogy az alagút kiemelt projekt lehetne, majd 2026. szeptember 29-én Helsinkiben találkozott Sazonovval. A helsinki polgármester ekkor úgy fogalmazott, hogy az alagút stratégiai szintű projekt, amelyhez a helyi és a központi kormányzat részvétele is kell.
Ez nem építési döntés, csak az előkészítés újraindítása.
A terv számokban
Az alagútról két, egymástól független terv készült az elmúlt évtizedben.
Az egyik a két kormány és a régiók közös, uniós támogatással készült megvalósíthatósági tanulmánya, a FinEst Link. A 2018 februárjában bemutatott eredmények szerint a vonal 103 kilométer hosszú lenne, a vonat nagyjából fél óra alatt érne át, a költség 13 és 20 milliárd euró közé esne, ez mai árfolyamon körülbelül 4700 és 7300 milliárd forint. A két ország azt remélte, hogy az Európai Unió a költség 40 százalékát állja, és 2040 körüli átadással számoltak.
A másik a finn üzletember, Peter Vesterbacka magánkezdeményezése, a FinEst Bay Area. Ő 2019 márciusában jelentette be, hogy egy kínai befektetési alap 15 milliárd eurót, nagyjából 5460 milliárd forintot biztosítana az alagútra, a vonatokra és négy állomásra, az építéshez pedig legalább egy mesterséges sziget kellene a tengeren. Az észt kormány akkor nem hagyta jóvá a tervet, mert több részletet kért a finanszírozásról és az üzleti tervről, a 2024-es átadást pedig irreálisnak tartotta.
A legrövidebb nyomvonal esetén a tenger alatti rész körülbelül 80 kilométer lenne. 2024 februárjában még úgy tűnt, a terv végleg elhal: Lulu Ranne finn közlekedési miniszter akkor irreálisnak nevezte, és azt mondta, csak több uniós pénz esetén lehet újra elővenni.
Hogyan viszonyulna a mai rekorderekhez?
- Seikan-alagút, Japán: 53,85 km összesen, ebből 23,3 km a tenger alatt. 1988-ban nyílt, teljes hosszát tekintve ma ez a világ leghosszabb tenger alatti alagútja.
- Csatorna-alagút, Franciaország és Nagy-Britannia között: 50,5 km összesen, ebből 37,9 km a tenger alatt, ez jelenleg a leghosszabb víz alatti szakasz a világon.
- Helsinki és Tallinn, terv: kb. 100 km összesen, a legrövidebb nyomvonalon kb. 80 km a tenger alatt.
A finn-észt alagút tehát mindkét mutatóban rekorder lenne, a víz alatti szakasza a Csatorna-alagútét több mint kétszeresen haladná meg. Ez azonban csak a megépülés esetén igaz, ma a „világ leghosszabbja” cím egy terv címe.
Mi kell még ahhoz, hogy valóban megépüljön?
Pénz, elsősorban. Mindkét kormány régóta az uniós társfinanszírozáshoz köti a döntést. Kell hozzá egy közös állami döntés, környezetvédelmi és geológiai engedélyezés, valamint a bekötés a Balti-államokon átfutó Rail Baltica vasútvonalba, amely Tallinnt Közép-Európával kötné össze. Tsahkna azt írta, hogy jelentős környezeti vagy geológiai akadályt eddig nem azonosítottak, és ezért ideje elkezdeni egy külön terv előkészítését.
Közben a Balti-tenger másik végén már épül egy rekordprojekt: a Németországot és Dániát összekötő Fehmarn-öv alagút, amelynek átadását 2032-re tervezik.
Így jutsz el ma a két fővárosba
Amíg alagút nincs, a Finn-öbölön kompok járnak. A legtöbb hajó nagyjából két óra alatt ér át, nyáron a gyorsabb járatok 1 óra 40 perc körül, a lassabb, egész évben közlekedő hajók akár 3,5 óra alatt. Helsinki kikötői közel vannak a belvároshoz, a tallinni utasterminál pedig gyalog is elérhető az óvárosból, így a két város egy hosszú hétvégén össze is kapcsolható.
Budapestről mindkét városba van közvetlen járat. Helsinkibe a finn nemzeti légitársaság repül, Tallinnba pedig 2025. december 11. óta van közvetlen járat a tallinni repülőtér tájékoztatása szerint, heti háromszor, kedden, csütörtökön és szombaton, nagyjából 2 óra 20 perces menetidővel. Mivel a tallinni járatot téli szezonális kínálatként jelentették be, foglalás előtt ellenőrizd az aktuális menetrendet.
Ha a két város közül csak egyet választanál, a tallinni óváros egy napra is bőven ad programot, a komp pedig a visszautat is megoldja Helsinkibe.
Források: hel.fi, euronews.com, industryeurope.com, airport.ee
