
3. A dió- és a vadgesztenyeavar
Ez az a pont, amelyről a legtöbben nem tudnak, pedig novemberben sok kertben ez adja a lehullott lomb nagy részét. A Nébih komposztálási útmutatója kifejezetten felsorolja a nem komposztálható anyagok között a dió- és vadgesztenyeavart, mert csírázásgátló anyagokat tartalmaz.
A diófánál ez közismert jelenség. A fa levelében és termésének zöld burkában olyan vegyületek vannak, amelyek gátolják más növények fejlődését. Egy friss, 2025-ös magyar agrármérnöki szakdolgozat is azzal foglalkozott, hogyan viselkedik a diólomb a komposztálás során, és megállapította, hogy a félelem nem alaptalan: a növényben lévő allelopatikus vegyületek valóban gátolják más növények fejlődését.
Mit csinálj a diófalevéllel?
Ha sok diófalevél gyűlik össze a kertben, a legegyszerűbb, ha külön kezeled. Vagy elszállíttatod a zöldhulladékkal, vagy egy elkülönített kupacban, a többinél jóval hosszabb ideig érleled, és a kész anyagot nem palántákhoz, hanem például cserjék, fák alá használod.
A konyhakertbe, a vetőágyba és a palántafölde semmiképp ne kerüljön friss diófalevelet tartalmazó komposzt. Ha nem tudod pontosan, mennyi diólomb került a közös kupacba, tavasszal inkább a díszkertben használd fel a kész komposztot.
A vadgesztenye lombjánál a csírázásgátló hatás mellett egy másik szempont is számít: a fát sok helyen az aknázómoly károsítja, és a lehullott levelekben telelő bábok miatt a növényvédelmi tanácsok a lomb összegyűjtését és elszállítását javasolják. Ez újabb ok arra, hogy ne a komposztba kerüljön.













