Így készül:
A csirkeaprólékot tedd fel főni hideg vízben. Ahogy elkezd melegedni és gyöngyözni, a tetején megjelenő szürkés habot egy finom szűrővel vagy kanállal precízen szedd le – így garantálhatod, hogy a leves a végére kristálytiszta marad. Ezután mehetnek bele a megtisztított zöldségek és a fűszerek. Vedd le a lángot a legkisebbre, és hagyd a levest fedő alatt, éppen csak „pöszörögve” főni, hogy az ízek szépen kioldódjanak.
A legnagyobb hiba, amit elkövethetünk, ha a bekeverés után azonnal szaggatni kezdjük a galuskát. A búzadarának időre van szüksége ahhoz, hogy magába szívja a tojás nedvességét. Ha sietünk, a galuska külseje le fog válni a főzéskor, a közepe pedig egy kemény, száraz gömb marad.
A tojásokat egy mély tálkában verd fel a sóval és a pár csepp olajjal. Szórd bele a szódabikarbónát, majd kanalazd hozzá a búzadarát. Ne ijedj meg, ha a massza elsőre ijesztően hígnak vagy folyósnak tűnik – pontosan ilyennek kell lennie! Takard le a tálat, és tedd be a hűtőbe legalább egy órára. Ezalatt a gríz teljesen megduzzad, és egy tökéletesen formázható, mégis lágy masszát kapsz.
Amikor az alaplé elkészült és leszűrted, jöhet a szaggatás. A kiskanalat először mindig mártsd bele a forró levesbe, így a tészta nem fog ráragadni. Egészen kis darabokat szaggass, mert a szódabikarbónának és a darának köszönhetően a galuskák a főzés közben a duplájukra, sőt, majdnem a triplájukra fognak nőni!
A leves ilyenkor már ne forrjon vadul, éppen csak gyöngyözzön vagy meleg legyen. Ha lobogó vízbe teszed őket, szétesnek. Tedd rá az edényre a fedőt, és hagyd a galuskákat békében párolódni körülbelül 20 percig. Ha jól csináltad, gyönyörűen feljönnek a leves tetejére, és olyan hihetetlenül puhák lesznek, hogy szinte elolvadnak a szájban.
Tálaláskor szedd a galuskákat a forró, aranysárga levesbe, és ne spórolj a frissen vágott, illatos petrezselyemmel a tetején.
