Szeptember végén a diófa alatt napról napra egyre több termés jelenik meg. Ilyenkor könnyű azt gondolni, hogy ráérünk majd egyszerre felszedni az egészet, amikor már szinte minden dió lehullott.
Pedig éppen ez lehet az egyik legrosszabb döntés, ha közben megérkezik a csapadékos őszi idő.
Az éretten lehullott diót érdemes rendszeresen összeszedni, és nem napokig a nedves földön hagyni. A tartós nedvesség ugyanis elszíneződést, penészedést és minőségromlást okozhat, a később tárolásra szánt dió pedig már a kertben rosszabb állapotba kerülhet.
Ne várd meg, amíg az összes dió egyszerre leesik
A dió nem egyetlen pillanatban érik meg.
Ugyanazon a fán előfordulhat, hogy az egyik termés zöld burka már felrepedt, egy másik még a fán van, miközben a fa alatt már tucatnyi érett dió hever.
Ezért sokkal jobb néhány naponta végigmenni a fa alatt, mint heteket várni az egyszeri nagy diószedésre.
Az Oregon State University kertészeti útmutatója szerint az érett, földre hullott dió minősége gyorsan romolhat, különösen nedves talajon. A rendszeres összeszedéssel csökkenthető a penészedés, az elszíneződés és a rothadás kockázata.
Az őszi eső után már egészen más a helyzet
Egy száraz, füves területen fekvő dió nem ugyanaz, mint egy olyan termés, amely napokig nedves avarban vagy sáros földön marad.
Esős időszakban a héj és a rajta maradt zöld burok folyamatosan nedves lehet. Ez nem kedvez annak a termésnek, amelyet később hónapokig szeretnél tárolni.
Ezért ha az időjárás-előrejelzés több napos esőt mutat, érdemes még előtte átnézni a diófa alját.
Nem kell az éretlen termést leverni a fáról.
A már lehullott, érett dió összeszedése viszont sokat számíthat.
Ebből látod, hogy a dió már szedhető
Az érettség egyik leglátványosabb jele, hogy a dió zöld burka megreped vagy elkezd leválni, a termés pedig természetes módon lehullik.
Ha szeretnéd pontosabban megállapítani, hogy eljött-e már az idő, korábban részletesen megmutattuk, miből látszik, hogy a dió valóban megérett.
A lényeg, hogy az érett dióval már ne várjunk feleslegesen a földön.
Különösen ne akkor, ha esős napok jönnek.
A zöld burkot se hagyd rajta napokig
A frissen lehullott dió egy részén a külső burok szinte magától lejön.
Más szemeken viszont még rajta maradhat.
Ha a burok már fellazult, érdemes eltávolítani. Ehhez mindenképpen használj kesztyűt, mert a dió burka erősen megfoghatja a kezet, érzékeny bőrt pedig irritálhat is.
Ha egy dió burka fekete, nyálkás vagy nehezen eltávolítható, azt különösen alaposan vizsgáld meg.
Nem minden feketedés jelenti automatikusan azt, hogy a dióbél rossz, de az ilyen szemeket jobb különválogatni, mint egyből a hibátlan dió közé tenni.
A legfrissebb cikkeink, időrendben ITT!
Ne zsákold be rögtön
Ez az a pont, ahol sok jó minőségű dióval baj történik.
Összeszedik, vödörből átöntik egy zsákba, aztán hetekre bekerül a garázs vagy a kamra sarkába.
A frissen felszedett dió azonban még nedves lehet.
Ha rosszul szellőző zsákba vagy zárt edénybe kerül, könnyen befülledhet. A diót ezért előbb meg kell szárítani.
A szárítást lehetőleg minél hamarabb, akár a felszedést követő napon érdemes elkezdeni.
Egy rétegben sokkal jobb
A megtisztított diót terítsd szét olyan helyen, ahol jár körülötte a levegő.
Nem kell egymás tetejére halmozni.
Egy szellős rekesz, rácsos tálca vagy más jól szellőző felület sokkal jobb, mint egy vastag kupac.
Ha fedett teraszon vagy más védett helyen szárítod, az különösen hasznos lehet a csapadékos őszi időben.
A jó légmozgás legalább olyan fontos, mint maga a meleg.
Ebből tudod, hogy már kiszáradt
A külső héj önmagában megtévesztő lehet.
Attól, hogy kívül száraznak tűnik, a dió belseje még nem feltétlenül alkalmas hosszú tárolásra.
Próbaképpen törj fel néhány szemet.
A megfelelően kiszáradt dióbél feszesebb, a belső elválasztó részek pedig már nem puhák és gumisak. Ha minden még hajlékony, érdemes tovább szárítani.
Ez azért fontos, mert a nem kellően száraz dió tárolás közben könnyebben penészedhet és avasodhat.
Erről külön is írtunk: ezt a diótárolási hibát sokan csak tavasszal veszik észre.
A rossz szemeket most válogasd ki
Miközben összeszeded a termést, ne csak mennyiség alapján nézd.
Tedd külön azt a diót, amelynek:
- repedt vagy sérült a héja,
- gyanúsan puha része van,
- erősen fekete vagy rothadó burok tapad rá,
- kellemetlen, dohos szaga van,
- látható rovarkár vagy lyuk van rajta.
Egyetlen foltos dió miatt természetesen nem kell az egész termést kidobni.
De tárolás előtt sokkal könnyebb kiszűrni a problémás szemeket, mint hónapokkal később.
A diófa alatt sem mindegy, mit hagysz ott
Ha már a termést szeded, érdemes a fa alját is átnézni.
A rothadó, tönkrement diókat ne hagyd hetekig ott, és az erősen beteg növényi részeket is célszerű külön kezelni.
A lehullott diólevél viszont már összetettebb kérdés.
Nem kell automatikusan minden diólevelet kidobni. Erről részletesen írtunk a lehullott diólevél helyes őszi kezeléséről.
A mostani időszakban a lényeg nem az, hogy sterilre takarítsd a kertet.
Hanem az, hogy a jó termést ne hagyd feleslegesen romlani.
Ha csak egy dolgot csinálsz meg az eső előtt, ez legyen az
Menj végig a diófa alatt, és szedd össze a már lehullott, érett termést.
A jó diókat tisztítsd meg, válogasd át, majd kezd el szellős, fedett helyen szárítani.
A rothadó vagy sérült darabokat különítsd el.
Ez nem nagy munka, főleg akkor, ha néhány naponta megcsinálod.
Viszont ha egy nagyobb őszi eső után kell a nedves avarból és sárból összeszedni az egészet, már sokkal nehezebb lesz jó minőségben eltenni a termést.
Kapcsolódó cikkeink
Nem kell megvárni az első igazán rossz időt
Sok kerti munka esetében lehet néhány hetet csúszni.
A diószüret nem egészen ilyen.
Az érett dió már nem lesz jobb attól, hogy még egy hetet a földön tölt. Nedves időben viszont könnyen romolhat az állapota.
Ezért ha van diófa a kertedben, és a földön már egyre több termést látsz, ne várd meg, amíg az őszi esők elvégzik helyetted a munkát.
Szedd össze most, tisztítsd meg, és hagyd rendesen kiszáradni.
Tavasszal, amikor még mindig jó ízű diót tudsz elővenni a kamrából, ennek lesz igazán jelentősége.
