Egy falra szerelt infrapanel egy kilowattóra áramból egy kilowattóra hőt termel és pontosan ennyit tud a guruló olajradiátor is. A klíma ugyanebből az egy kilowattórából három-négyet is képes biztosítani. Ez a három mondat dönti el, mennyi lesz a téli villanyszámla, minden más részletkérdés. Hogy ez forintban mit jelent, azt egy példa-szobán számoltuk ki. Nem mérés, hanem számítás: a feltevéseket leírjuk, így bárki átírhatja a saját lakására, és kiszámolhatja a saját fogyasztását.
Infrapanel és olajradiátor
Az infrapanel gyártói gyakran azt sugallják, hogy a sugárzó hő miatt kevesebb áram kell ugyanahhoz a meleghez. A német fogyasztóvédelmi tesztmagazin, a Stiftung Warentest ezt egyértelműen cáfolja: az infrapanel elektromos hatásfoka soha nem lehet 100 százaléknál nagyobb. Ugyanez igaz az olajradiátorra, a ventilátoros hősugárzóra és bármilyen más közvetlen elektromos fűtésre.
Egy különbség azért van. Az ADAC összefoglalója szerint infrapanelnél a szobahőmérséklet két-három fokkal alacsonyabb is lehet, mint más fűtésnél, mert a sugárzó hőt közvetlenül a bőrön érezzük. Ha ez nálad tényleg így van, és 22 helyett 20 fokon is jól érzed magad, az körülbelül 12 százalékkal kisebb fogyasztást jelenthet. De ez a te érzeteden múlik, nem a készüléken.
A klíma titka a COP
A klíma nem hőt termel, hanem hőt szivattyúz, tehát a kinti levegőből vonja ki, és bent adja le. Hogy egy kilowattóra áramból mennyi hő lesz, azt a COP (pillanatnyi), illetve a szezonális SCOP szám mutatja. A Stiftung Warentest szerint egy hőszivattyú 100 százaléknyi áramból nagyjából 300-450 százaléknyi hőt ad.
Az uniós energiacímkén a klímák fűtési osztálya is ehhez a számhoz kötődik. A 626/2011/EU rendelet szerint az A+ osztályhoz legalább 4,0-s SCOP kell, az A++-hoz 4,6, az A+++-hoz 5,1. A számításban a szerényebb 4,0-val dolgoztunk. Fontos tudni, hogy ez szezonális átlag: kemény mínuszokban a klíma hatásfoka romlik, enyhébb napokon jobb.
A példa-szoba és a feltevések
A 444 egy Knauf Insulation-felmérésről szóló cikkében az újépítésű lakások fajlagos fűtési energiaigényét 100 kWh/m²/év körülire tette, a panellakásokét 200 körülire, a családi házakét még többre. Ebből indultunk ki. Egy huzatos, régi ablakos szobában a valós hőigény ennél nagyobb is lehet, ott az ablakrésekbe tömött papír is számít.
- Szoba: 15 négyzetméter, egész télen ez az egyetlen fűtött helyiség, amit árammal fűtünk.
- Hőigény: jobb állapotú lakásnál 15 × 100 = 1500 kWh hő egy idényre, rosszabbnál 15 × 200 = 3000 kWh.
- Infrapanel és olajradiátor: 1 kWh áram = 1 kWh hő, tehát 1500, illetve 3000 kWh áram.
- Klíma: SCOP 4,0, tehát a hőigény negyede: 375, illetve 750 kWh áram.
- Áramár: a money.hu rezsikalkulátora szerint a rezsicsökkentett A1 tarifa bruttó 36,9 Ft/kWh évi 2523 kWh-ig, efölött 70,1 Ft/kWh. A Sonline 2026 augusztusi összefoglalója szerint az árak és a keretek 2026-ban is változatlanok.
A második ár azért számít, mert az évi 2523 kilowattóra éppen az országos átlagfogyasztás. Egy átlagos háztartás tehát a fűtés nélkül is a keret közelében jár, és a téli plusz jó része már a drága sávba esik. Erről bővebben a legnagyobb áramfaló háztartási gépekről szóló írásunkban.
Az eredmény forintban
| Készülék | Áram egy télen | Költség 36,9 Ft/kWh-n | Költség 70,1 Ft/kWh-n |
|---|---|---|---|
| Infrapanel (jobb lakás, 1500 kWh hő) | 1500 kWh | kb. 55 350 Ft | kb. 105 150 Ft |
| Olajradiátor (jobb lakás, 1500 kWh hő) | 1500 kWh | kb. 55 350 Ft | kb. 105 150 Ft |
| Klíma, SCOP 4,0 (jobb lakás) | 375 kWh | kb. 13 840 Ft | kb. 26 290 Ft |
| Infrapanel vagy olajradiátor (gyengébb lakás, 3000 kWh hő) | 3000 kWh | kb. 110 700 Ft | kb. 210 300 Ft |
| Klíma, SCOP 4,0 (gyengébb lakás) | 750 kWh | kb. 27 680 Ft | kb. 52 580 Ft |
A képlet egyszerű: hőigény osztva a hatásfokkal (infrapanelnél és olajradiátornál 1, klímánál 4), szorozva az áramárral. Ha a te szobád 20 négyzetméteres, csak a 15-öt kell átírni.
Akkor miért vesz bárki infrapanelt?
Mert olcsóbb megvenni, nem kell kültéri egység, és pár perc alatt felszerelhető. Az ADAC szerint fő fűtésként csak nagyon jól szigetelt új házban vagy passzívházban állja meg a helyét, kiegészítőnek viszont jó olyan helyiségbe, amit ritkán használsz: vendégszobába, dolgozószobába. A Stiftung Warentest is azt javasolja, hogy az elektromos fűtés csak akkor menjen, amikor valaki ténylegesen bent van.
Az olajradiátor ugyanebben a szerepben jó: lassan melegszik fel, de lekapcsolás után még egy ideig adja a meleget. A klíma pedig ott nyer, ahol hetekig, hónapokig kell egy szobát fűteni, mert a fenti táblázat szerint nagyjából negyedannyi áramból megoldja ugyanazt. Ahol van központi fűtés is, ott a kiegészítő készülék előtt a radiátorfej helyes beállítását is nézd meg, mert az ingyen van.
Kapcsolódó cikkeink
Bármelyiket választod, a legolcsóbb kilowattóra az, amire nincs szükség. Egy huzatos bejárati ajtónál a vastag függöny az ajtó mögött is többet ér, mint gondolnád.
A klímát télen is karban kell tartani
Amennyiben a klíma hatásfoka csökken, vagy érezhetően sokat romlik, akkor valószínűleg a kültéri egységet hó vagy jég borítja, és emiatt karban kell tartani. Azonban ha a beltéri szűrő tele van porral az is rengeteget ronthat a fűtési hatásfokon. Fűtési szezon előtt javasolt mindenképpen a szűrő kimosása , és a fűtés bekapcsolása előtti teendők listájára ez mindenképpen felírandó.
via test.de
