Ezt a fát soha ne tedd a kandallóba

Egy hideg estén jól esik begyújtani a nyitott kandallót, hiszen hamar meleget ad és jó nézni, hallgatni, hogy ropog a tűz. Amikor viszont rátesznek egy fenyőhasábot, a tűzre akkor az pár perc múlva hangos pattanást produkál, és izzó parazsak kerülhetnek a padlóra. A tűlevelű fával pontosan emiatt nem javasolt fűteni, hiszen ezekben sok a gyanta. Égés közben a gyantazsebekben rekedt gázok és nedvesség hirtelen kitágulnak, és a fa szó szerint felrobban, és pattog, sistereg, szikrát szór. Zárt kályhaajtó mögött ez nem okoz bajt, nyitott kandallóban viszont a szikrának semmi nem állja útját.

A nyitott kandalló nem alkalmas hozzá

A nyitott tűztérnél a lángot csak a kandalló szája és legfeljebb egy szikrafogó rács választja el a szobától. A kirepülő parázs a parkettát, a szőnyeget, a közelben hagyott újságot vagy a karácsony körül egyre szárazabb fenyőágakat is elérheti. A gyantás fa ráadásul gyorsan, nagy lánggal ég el, és több kormot hagy maga után, amely a kéményben rakódik le. Ezért a fenyő, a luc, a jegenyefenyő és a vörösfenyő nyitott kandallóba való használatra egyáltalán nem javasolt.

Ez is érdekelhetA háziasszonyok új kedvence lehet: 5999 forintért kínálja a Lidl ezt a praktikus konyhai gépet

Melyik fa ad sok hőt, és melyik keveset?

A második szempont nem a biztonság, hanem a pénztárca. A fafajták egy kilóra vetítve nagyjából ugyanannyi energiát adnak, a különbséget a sűrűség okozza: egy erdei köbméter tölgyben vagy bükkben sokkal több fa van, mint ugyanannyi nyárban. Köln város erdészete a tűzifa-vásárlóknak készített tájékoztatójában fűtőolajra számolta át, mennyi hőt ad egy erdei köbméter jól kiszárított, 15-20 százalék nedvességtartalmú fa.

A kölni erdészet a magas fűtőértékű fák közé sorolja az akácot is, a gyengék közé pedig a fűzfát, a nyárfát és a hársfát is. Ezek gyorsan elégnek és kevés hőt adnak, ezért a németek nyári fának hívják őket: átmeneti időszakra, egy hűvös szeptemberi estére jók, januári fagyban viszont folyamatosan rakni kell rájuk. Nálunk az akác különösen jó hír, mert a KSH adatai szerint a leggyakoribb hazai fafaj, így a legtöbb tűzifakereskedőnél is ez a legkönnyebben beszerezhető kemény fa.

Arról, hogy melyik az a fafajta, amelyet a kereskedőnél sokan otthagynak, pedig jobban fűt a nyírnél, korábban külön írtunk.

Amik egyáltalán nem valóak tüzelésre

Festett, lakkozott vagy impregnált deszka, bútorlap, rétegelt lemez, régi ablakkeret, raklap festett jelöléssel, nem alkalmas tüzelésre, ugyanis ezek égetésekor mérgező anyagok kerülnek a levegőbe, és a háztartási hulladék elégetése hazánkban szigorúan tilos. Hogy mekkora bírsággal jár, ha ilyesmi kerül a kályhába, azt is összeszedtük.

A nedves fa a harmadik hiba, és fafajtától függetlenül az. A frissen vágott fában a tömeg fele is lehet víz, és ennek elpárologtatása elviszi a hő jó részét, közben sok füst és kátrány keletkezik. A német szabályozás 25 százalék nedvességtartalom fölött nem is engedi a fát kályhában elégetni. Itthon a legtöbb fának másfél-két év száradás kell, mielőtt jól ég.

Viszont a fenyő begyújtósnak kiválóan alkalmas, ugyanis a vékonyra hasított fenyőléc gyorsan lángra kap, a gyantája pedig segít, hogy a nagyobb kemény hasábok alatt is lángra lobbanjon a tűz. Ha a kályhába felülről gyújtasz be, ahogy a finnek és a svájciak rakják a tüzet, a fenyő begyújtós a halom tetejére, a tölgy vagy az akác alulra kerül, és az ajtót becsukod, mielőtt az első szikra elpattanna.

Források: Köln város erdészete, top agrar / ETA tűzifa-tájékoztató, KSH