Egy mesterséges intelligenciával vezérelt robot több mint 4000 méter mélyről hozott a felszínre fémtartalmú gumókat a Csendes-óceán fenekéről. Az amerikai Impossible Metals szerint ez az első bemutató arról, hogy ilyen eszközzel válogatva is be lehet gyűjteni ezeket a nyersanyagokat.
A robot és a cég
A robot neve Eureka, önállóan működik, és mesterséges intelligencia segíti. A céget a Y Combinator startup-gyorsító támogatja, a befektetők között van a FedEx alapítója, Fred Smith családja és az amerikai hírszerzéshez kötődő In-Q-Tel is.
Ez is érdekelhetLeengedtek egy műszert a világ legmélyebb kék lyukába, és 420 méter után sem érte el az aljátHol és mit gyűjtött?
A próba szeptemberben zajlott a Clarion-Clipperton-zónában, az eredményeket november 9-én jelentették be. A robot úgynevezett polimetallikus gumókat gyűjtött, amelyekben nikkel, réz, kobalt és mangán is lehet. Ezeket a fémeket akkumulátorokban, elektromos autókban és elektronikai eszközökben használják.
A Clarion-Clipperton-zóna Hawaii és Mexikó között terül el, nagyjából 4,5 millió négyzetkilométeren. Itt található a világ legnagyobb ismert gumólelőhelye. A krumpliszerű gumók elképesztően lassan nőnek: a becslések szerint néhány millimétert egymillió év alatt, vagyis egy almányi darab évmilliók munkája.
Hasonló témában: 9137 méter mélyre engedtek kamerát Japánnál, olyan állatot vett fel, amit senki nem ismer
Mennyit hozott fel?
Az Eureka nagyjából 450 gramm gumót hozott fel, vagyis összesen kevesebb mint fél kilót. A román G4Media hangsúlyozza, hogy a teszt tudományos célú volt.
Miben más, mint a szívó gépek?
A tengerfenéki bányászat tervezett módszerei többnyire felszívnák az üledéket. Az Eureka ehelyett az üledék fölött lebeg, egy markoló szerkezettel egyenként emeli fel a gumókat, a terhet pedig egy felhajtóerős rendszer viszi a felszínre, így nincs szükség függőleges csővezetékre.
A mesterséges intelligencia arra való, hogy felismerje a gumókon és körülöttük látható élőlényeket, és a robot ezeket ne szedje fel. A cég szerint ez kisebb kárt okozhat az élőhelyben. Azt azonban még senki nem bizonyította független vizsgálattal, hogy ipari méretben is így működne.
Miért vitatott a mélytengeri bányászat?
A mélytengeri bányászat fő kockázatai az élőhelyek pusztulása, a felkavart üledék és a tengeri élőlényekre gyakorolt, alig ismert hatások. A begyűjtött gumókat a Viridian Biometals a rajtuk élő baktériumok vizsgálatára használja.
Az aggodalom nem alaptalan. A gumók sok helyen az egyetlen kemény felületet jelentik a puha tengerfenéken, ezért élőlények telepednek meg rajtuk. Egy 2023-as, a Current Biology folyóiratban megjelent összesítés több mint 5500 állatfajt számolt össze a térségből, és ezek túlnyomó részét a tudomány még el sem nevezte.
A nemzetközi vizeken a Nemzetközi Tengerfenék-hatóság (ISA) felel a bányászat szabályozásáért, és kereskedelmi kitermelés csak engedéllyel indulhat. A cég 2027-ben egy nagyobb változattal, az Eureka III-mal folytatná a teszteket.
A szárazföldön van egy kevésbé látványos forrás is ezekhez a fémekhez: a kidobott elektronika. A régi telefonokban és laptopokban nemcsak réz és kobalt, hanem arany is lapul, ezért az elektronikai hulladék szelektív leadása is számít.
via g4media.ro
