Nem minden fa ég egyformán: melyik tűzifa fűt a legjobban?

Görögországban is a tűzifa lett a tél egyik fő témája. A PowerGame gazdasági portál fakereskedőket kérdezett, és náluk a magyaltölgy számít a legjobb tüzelőnek: tonnánként 230-250 euróba, nagyjából 83-90 ezer forintba kerül, és a kereskedők szerint két hasáb este még reggel is parazsat hagy maga után. A bükk és a tölgy olcsóbb, 180-200 euró tonnánként, egy nagy családi ház egész téli fűtéséhez 5-6 tonna kell belőle, ez körülbelül 1500 euró, mintegy 540 ezer forint. A vásárlók ezt nagyjából a földgázfűtés felének tartják.

A görög fakereskedők tapasztalata mögött egy egyszerű fizikai tény áll, amit a hazai kályhások is jól ismernek. Ha kilogrammra számolod, a fafajták fűtőértéke szinte egyforma, légszáraz állapotban mind 4 kilowattóra körül van. A különbség a sűrűségben van: egy köbméter tölgyben vagy akácban jóval több fa, és így több hő van, mint egy köbméter nyárban vagy fenyőben.

Ez is érdekelhet12 fűtési tévhit, amit a szerelők szerint a legtöbben még mindig elhisznek

Van azonban egy másik oldala is a kérdésnek, amiről ritkábban esik szó: hogyan ég az adott fa. Mennyire könnyű begyújtani, ad-e tartós parazsat, szikrázik-e, füstöl-e. Az amerikai Utah State University erdészeti szaktanácsadói ezeket a tulajdonságokat is táblázatba gyűjtötték. Ebből néhány, nálunk is kapható fajta:

Melyiket mire?

A táblázatból jól kiolvasható, hogy nem egyetlen „legjobb” tűzifa van, hanem minden fának megvan a maga feladata.

Begyújtásra a puhafa, a fenyő és a nyír a jó, mert gyorsan lángra kap és hamar felmelegíti a kályhát és a kéményt. Önmagában fűtésre viszont kevésbé, mert gyorsan elég, kevés parazsat hagy. Ha a tüzet felülről gyújtod, ahogy a finnek és a svájciak teszik, a vékony puhafa a tűzrakás tetejére kerül, a vastag keményfa alulra, erről a módszerről itt írtunk.

Egész esti, éjszakai fűtésre a nehéz keményfák valók: az akác, a tölgy, a bükk és a gyertyán. Nehezebb őket begyújtani, de ha egyszer jól égnek, egyenletes hőt adnak, és sokáig tartó, erős parazsat hagynak. A görög kereskedők is ezt dicsérik a magyaltölgyben. Hogy köbméterre vetítve melyik hazai fajta ad a legtöbb hőt, arról egy korábbi cikkünkben részletesen írtunk.

Nyitott kandallóba a szikrázó fákat kerüld. A szaktanácsadók szerint a fenyőfélék a magas gyantatartalmuk miatt szórnak több szikrát, és a nyitott kandallóból kipattanó parázs a szőnyegre vagy a parkettára eshet. Zárt kályhában ez kevésbé gond.

Hangulatra a gyümölcsfák a legjobbak. Az alma és a cseresznye a táblázat szerint kevés füsttel ég, és kellemes illatot ad, kertes háznál a metszésből évről évre jut belőlük egy kis kupacra való.

A nyár és a fűz a leggyengébb választás: könnyűek, gyorsan elégnek, kevés parazsat hagynak. Ha ingyen jutsz hozzájuk, begyújtósnak jók, de egy egész téli fűtést nem jó rájuk építeni.

Ami minden fafajtánál többet számít

A fafajtánál egy dolog sokkal fontosabb: mennyi víz van a fában. A frissen vágott fa fele víz, és amíg ez el nem párolog, a tűz a víz forralására használja a hőt. A Herman Ottó Intézet szakmai anyaga szerint a 40 százalék fölötti víztartalmú fa kilogrammonként mindössze 1,8 kilowattóra hőt ad, a 20 százalékos 4,2-t, és a nedves fa égése közben kétszer annyi szén-monoxid és korom keletkezik.

A katasztrófavédelem ezért azt kéri, hogy csak kezeletlen, festék-, lakk- és pácmentes, légszáraz fával fűts, vagyis olyannal, amelynek a nedvességtartalma 20 százalék alatt van. A nedves fa füstjéből a kémény falán kátrány rakódik le, ami kéménytűzhöz vezethet. A tavaly vágott fa idén még ritkán ilyen száraz, a tűzifának másfél-két év kell, mire jól ég. Egy olcsó nedvességmérővel a hasított fa közepén pár másodperc alatt ellenőrizheted, mit vettél.

Ami pedig semmilyen formában nem kerülhet a kályhába: festett vagy lakkozott fa, bútorlap, rétegelt lemez, műanyag, háztartási szemét. Ezek égetése nemcsak a kéményt és a levegőt szennyezi, hanem bírságot is vonhat maga után, erről itt írtunk.