A padlófűtés felszíne az európai EN 1264 szabvány szerint a lakótérben átlagosan legfeljebb 29 fokos lehet, ehhez pedig általában 35-45 fokos előremenő víz is bőven elég. Aki ennél melegebbre állítja a vizet, hogy gyorsabban legyen meleg, az a gázszámlán kívül egy olyan hibát is kockáztat, ami csak évek múlva derül ki.
A padlófűtés a radiátoroktól egészen eltérő módon működik: nagy felületen, alacsony hőmérséklettel, lassan ad le hőt. Aki radiátoros lakásból költözik padlófűtésesbe, gyakran ugyanazokkal a beállításokkal próbálkozik, és csodálkozik, hogy a lakás lassan melegszik, a számla pedig magas. Összegyűjtöttük, mit mond a szabvány, hány fokos víz kell a csövekbe, és milyen hibák viszik el feleslegesen a pénzt.
Ez is érdekelhetMi nem maradhat télen a fűtetlen garázsban? Festék, konzerv és 5 más dologMit mond a szabvány a padló hőmérsékletéről?
A padlófűtések tervezését és kivitelezését Európában az EN 1264 szabvány szabályozza. A Danfoss tervezési kézikönyve szerint ez a szabvány alapvető a padlófűtések kialakításánál, és a lakótérben a padló felszíni hőmérsékletét legfeljebb 29 fokban határozza meg.
A Padovai Egyetem épületgépészeti tananyaga ennél részletesebben is leírja a határokat: a tartózkodási zónában 29 fok a padló átlagos felszíni hőmérsékletének felső határa, a szegélyzónában, vagyis a külső falak és az ablakok melletti sávban, ahol ritkán áll vagy ül valaki, 35 fok.
A 29 fok a padló felszínére vonatkozik, nem a csövekben keringő vízre: a víz mindig melegebb, mint a padló, mert a hő a csőtől az esztrichen és a burkolaton át jut a felszínre.
A gyakorlatban egy jól tervezett padlófűtés ennél jóval hűvösebb felszínnel is működik. A német fűtési szakmai források szerint egy padlófűtéses otthonban a padló felszíne általában 24-29 fokos, vagyis meleg, de soha nem forró.
Hány fokos víz kell a csövekbe?
A padlófűtésbe induló víz hőmérsékletét előremenő hőmérsékletnek nevezik. A radiátoroknál ez akár 60-80 fok is lehet, a padlófűtésnél viszont jellemzően 30-45 fok között mozog. A brit Wunda padlófűtésgyártó a lakásokban 35-45 fokos előremenő vizet ajánl, ami szerintük elég ahhoz, hogy a szobák legfeljebb 25 fokig felmelegedjenek.
Az új, jól szigetelt házakban ennél is alacsonyabb érték elég. Egy német szakmai fórumon idézett tervezési gyakorlat szerint a mai rendszereknél az előremenő víz legfeljebb 35 fokos, 5 fokos különbséggel az előremenő és a visszatérő víz között, a régebbi rendszereknél pedig akár 55 fok is lehet.
A Bosch magyar tájékoztatója szerint hőszivattyúval kombinálva a padlófűtés 35 fokos előremenő és 28 fokos visszatérő hőmérséklettel is működhet, különösen jól szigetelt házakban még ennél valamivel alacsonyabb értékekkel. Ha a rendszer csak sokkal magasabb hőmérséklettel tudja kifűteni a házat, az a gyártó szerint a fűtési rendszer korszerűsítésének jele lehet.
A szabály egyszerű: a padlófűtésnél mindig a lehető legalacsonyabb előremenő hőmérsékletet kell keresni, amivel a lakás még kellemesen meleg marad.
Miért nem segít, ha feljebb tekered?
A padlófűtés leggyakoribb kezelési hibája, hogy amikor hideg van, valaki feljebb veszi az előremenő hőmérsékletet, hogy gyorsabban melegedjen a lakás. Egy német okosotthon-szakoldal összefoglalója szerint ez a leggyakoribb hiba, és nem működik, mert az esztrich lassú marad, viszont feleslegesen fogy az energia.
A padlófűtés csöveit általában több centiméter vastag esztrich, vagyis aljzatbeton fedi, erre jön a burkolat. Ez a réteg hatalmas hőtároló: a felfűtéshez órák kellenek, cserébe a padló a kazán leállása után is sokáig adja a meleget. A német összefoglaló szerint egy padlófűtés nagyjából három óra alatt fűt fel.
A magasabb vízhőmérséklet ezen keveset gyorsít, viszont a lakás később túlmelegszik, mert az esztrich már annyi hőt tárolt el, hogy a termosztát leállítása után is tovább fűt. Ilyenkor sokan ablakot nyitnak, és a felesleges meleg kimegy a szabadba. Hogy miért nem feltétlenül a legolcsóbb, ha a fűtés egész nap egy alacsony fokon megy, arról a klímaszakértők véleményét bemutató cikkünkben írtunk.
Mit bír a burkolat?
A 29 fokos határ a kerámia- és kőburkolatokra vonatkozik. A fa, a laminált padló, a vinyl és a szőnyeg ennél érzékenyebb. A brit The Underfloor Heating Store útmutatója szerint a vinyl, a linóleum és a laminált padló felszíne nem lehet melegebb 27 foknál, és ugyanez a határ a fa burkolatra és a szőnyegre is.
A Wunda azt javasolja, hogy érzékeny burkolatnál egy padlóérzékelő korlátozza a felszíni hőmérsékletet legfeljebb 27 fokra. Egy brit lakberendezési szaklapnak nyilatkozó szakember szerint a fa padló 27 fok fölött vetemedni kezdhet, és ilyenkor akár az egész burkolatot cserélni kell.
A szőnyegnél a vastagság is számít. A The Underfloor Heating Store szerint az alátéttel együtt legfeljebb 2,5 tog hőszigetelő értékű szőnyeg ajánlott, mert a vastagabb szőnyeg már akadályozza a hő felszínre jutását. Ilyenkor a lakók hajlamosak feljebb venni a vizet, ami a szőnyeg alatt már túl meleg felszínt jelent.
Ez az a hiba, ami csak évek múlva derül ki: a fa burkolat lassan szárad ki és vetemedik, a ragasztott vinyl elválhat.
Kell-e éjszakára levenni?
A radiátoros fűtésnél az éjszakai hőmérséklet-csökkentés sok helyen spórol, a padlófűtésnél viszont más a helyzet. Az ista fűtési költségelosztó cég német összefoglalója szerint a Rajna-vidék-pfalzi fogyasztóvédelmi központ adatai alapján a régi épületekben az éjszakai csökkentés 5-10 százalékot hozhat, a jól szigetelt házaknál, padlófűtésnél és hőszivattyúnál azonban jellemzően kevesebbet.
Az ok ismét az esztrich tehetetlensége. A nagy tömegű padló egy nyolcórás éjszaka alatt alig hűl le, reggel viszont hosszabb ideig tart újra felfűteni. Egy német fűtési szakportál szerint a Német Felületfűtési Szövetség úgy fogalmaz, hogy a jól szigetelt házakban az éjszakai csökkentés alig hat a fűtési energiaigényre.
Ezért a padlófűtésnél inkább egy kis, egyenletes csökkentés vagy az állandó hőmérséklet a jobb megoldás, mint a nagy esti visszavétel. A radiátoros lakásokra vonatkozó szabályokról a éjszakai fűtéskikapcsolásról szóló cikkünkben írtunk.
Hány fok legyen a szobában?
A padlófűtésnél a szoba levegőjét a termosztát méri, ezért ugyanazok a hőmérsékletek érvényesek, mint más fűtésnél. A német fogyasztóvédelmi központ ajánlását idéző összefoglaló szerint a nappaliban 20-22 fok, a hálószobában 16-19 fok elég, a fürdőszobában pedig valamivel melegebb, akár 24 fok is lehet.
A padlófűtés előnye, hogy ugyanazt a komfortérzetet alacsonyabb levegőhőmérséklettel adja, mert a meleg alulról jön, és a test a meleg padlót közvetlenül érzékeli. Ezért a radiátoros lakásban megszokott beállításnál alacsonyabb érték is elég lehet ugyanahhoz a komforthoz. A helyiségenkénti hőmérsékletekről a német ajánlás szerinti szobahőmérsékletekről szóló cikkünkben írtunk részletesebben.
Kapcsolódó cikkeink
Hőszivattyúval vagy kazánnal?
A padlófűtés alacsony vízhőmérséklete a hőszivattyúnak a legjobb partner. Egy épületgépészeti tervezőknek szóló brit útmutató szerint minden 5 fokkal alacsonyabb előremenő hőmérséklet nagyjából 0,3-0,4-gyel javítja a hőszivattyú hatékonysági mutatóját. Vagyis ha a víz 45 helyett 35 fokos, a hőszivattyú ugyanannyi áramból érezhetően több hőt termel.
A kondenzációs kazánnak is jót tesz a padlófűtés. A kazán akkor dolgozik a leghatékonyabban, ha a visszatérő víz elég hideg, és a padlófűtésből visszaérkező víz szinte mindig az. Erről a kondenzációs kazán előremenő hőfokáról szóló cikkünkben írtunk bővebben.
A vegyes rendszereknél, ahol ugyanaz a kazán radiátorokat és padlófűtést is ellát, a padlófűtés kört külön keverőszelep választja le, és ez állítja be neki az alacsonyabb hőmérsékletet. Ha ez a keverő nincs jól beállítva, a padlóba is a radiátoros meleg víz juthat, ami a burkolatnak és a gázszámlának is rossz.
Mit nézz meg a saját rendszereden?
A padlófűtés osztó-gyűjtőjén, a csövek elosztásánál általában van hőmérő, amely az előremenő víz hőmérsékletét mutatja. Ha ez rendszeresen 45 fok fölött van, és a lakás közben túlmelegszik, az előremenő hőmérséklet valószínűleg túl magasra van állítva. A radiátoros rendszerek tipikus beállítási hibáit a 9 leggyakoribb fűtési hibáról szóló összeállításunkban gyűjtöttük össze.
Ha a padlófűtés alatt fa vagy laminált burkolat van, a gyártó által megadott legmagasabb felszíni hőmérsékletet a burkolat dokumentációjában kell megnézni, és ehhez kell igazítani a beállítást.
A beállítás nagyobb módosítását a szerelővel együtt lehet a legbiztonságosabban elvégezni, főleg a keverőszelep és a fűtési görbe esetében. Aki pedig még csak most gondolkodik a radiátorok lecserélésén, annak a falfűtés, padlófűtés és infrapanel összehasonlításáról szóló cikkünkben találhat támpontot.
Források: Danfoss, ista, Bosch Home Comfort
Következő cikk
Ezért lesz zavaros és híg a karácsonyi halászlé: 12 hiba, amit sokan elkövetnekElolvasom ›














