Ugrás a tartalomra
AjánlóEzek a régi Nokiák bontatlanul ma többet érnek, mint újonnan›
Érdekességek

Több ezer karácsonyfát ástak be a homokba, hogy visszanőjenek a tengerparti dűnék

Szerző: Nagy Boglárka· Publikálva: 2026.10.20. 16:03 5 perc
Növényzettel borított homokdűne a tengerparton

Fotó: Tomwsulcer / Wikimedia Commons, CC0 (vágott változat)

Jelölj be minket saját forrásként, és a Google keresőben előrébb kerülnek a cikkeink.

Január közepén a legtöbb karácsonyfa a kuka mellett végzi. Az angliai Lytham St Annes tengerpartján viszont a kiszolgált fenyők új feladatot kapnak: önkéntesek ássák be őket a homokba, hogy a szél által hordott homokot megfogják, és lassan új dűne nőjön a régi előtt.

Hirdetés

A program a Fylde Sand Dunes Project része, amelyet a helyi önkormányzat és a lancashire-i természetvédelmi alapítvány visz, az angol környezetvédelmi hivatal finanszírozásával. A lakosok januárban adják le a fákat a kijelölt parkolókban, februárban pedig több napon át ültetik őket a part mentén. 2026 februárjában több mint 2000 fa került így a homokba. Az önkormányzat tájékoztatója úgy fogalmaz, hogy az előző évben 90 méterrel szélesedett a dűnesor, amely ma körülbelül 80 hektáron húzódik. Ez kevesebb mint ötöde annak a dűneterületnek, ami 150 éve még megvolt ezen a parton.

Hogyan lesz egy fenyőfából homokdűne?

A módszer a szél munkáját gyorsítja fel. A parton a szárazra került homokot a szél folyamatosan görgeti a szárazföld felé. Ahol akadályba ütközik, lelassul, és a homokszemek lerakódnak. A fenyő sűrű ágai és tűlevelei épp ilyen akadályt képeznek. A St Annes-i önkéntesek előre kiásott árkokba, körülbelül 45 fokos szögben, csúccsal a tenger felé helyezik a fákat, majd visszatemetik őket. A levágott ágakat külön is a csupasz homokba szúrják.

A homok az ágak között gyűlik, a kis buckák egyre magasabbak lesznek, és amikor a dűnét őshonos fűfélék is megkötik, a gyökérzet tartja egyben. A fák közben lassan lebomlanak. Egy New Jersey-i dűnekezelő a betonvas szerepéhez hasonlította őket: belülről erősítik a homoktestet, sőt a bomló tűlevelek tápanyagot és nedvességet is adnak a dűnefűnek.

Hol csinálják még?

Az Egyesült Államok keleti és déli partjain évtizedek óta bevett gyakorlat:

  • Az alabamai Gulf Shoresban a városi közműcsapat a lakosok által leadott fákkal állítja helyre a dűnéket, a homokfogó kerítés és az őshonos növények mellett. Az amerikai hal- és vadvédelmi szolgálat beszámolója egy közeli magánbirtokról is ír, ahol U alakban lerakott fák között 16 hónap alatt indult meg a dűneképződés.
  • New Jersey Island Beach állami parkja 2020 januárjában több mint 2000 fát kapott, pedig csak 200-at kértek.
  • Louisianában, Jefferson Parish területén 1991 óta több mint 800 ezer fenyőt építettek be hullámtörő kerítésekbe és elhagyott csatornák feltöltésébe, hogy lassítsák a mocsárvidék pusztulását.

A módszernek határai is vannak. Az amerikai partvédelmi útmutatók hangsúlyozzák, hogy csak ott hasznos, ahol van elég mozgó homok és hely a dűne előtt. Erősen erodálódó partszakaszon a vihar elmossa a fákat, és utána takarítani kell. Észak-Karolinában ezért pontos szabályok rögzítik, milyen szögben, milyen távolságra és hová kerülhetnek a fák.

Hirdetés

Mi lesz a kidobott karácsonyfákkal Magyarországon?

Itthon nincs tengerpart, így a fenyők más úton hasznosulnak. Budapesten évente nagyjából 500-600 ezer fát gyűjtenek be január elejétől körülbelül február közepéig, több mint 200 gyűjtőponton. A fákat a fővárosi hulladékhasznosító műbe szállítják, ahol a lakossági hulladékkal együtt elégetve távhőt és áramot termelnek belőlük. A 2026-os tájékoztatás alapján a fenyőkből nyert energia több mint 10 ezer észak-pesti lakás fűtésére elég.

Kidobott karácsonyfák egy lakótelep járdáján gyűjtésre várva
Fotó: Marianne O’Leary / Wikimedia Commons, CC BY 2.0

Vidéken a gyűjtés rendje településenként eltér. Van, ahol február közepéig elviszik a fát a háztartási hulladékkal együtt, máshol szigorúbb a határidő, és utána már csak a hulladékudvar veszi át. A pontos menetrendet a település honlapján vagy a hulladékszállítónál találod. Bárhová kerül is, a díszeket, szaloncukrot, angyalhajat, kampókat és a csillagszórót vedd le róla, a magasabb fát pedig vágd ketté.

Mit kezdhetsz a kiszolgált fenyővel a saját kertedben?

Ha van kerted, a fa ott is hasznos marad. Az amerikai Penn State egyetem kertészeti tanácsadó szolgálata ezeket javasolja:

  • Téli takarás: a levágott ágakat fektesd az évelők, a frissen ültetett cserjék és az őszi hagymások fölé. Különösen hó nélküli fagyban és szeles időben véd a hőingadozás és a kiszáradás ellen. Több ötletet a téli takarásról szóló írásunkban találsz.
  • Madárbúvóhely: a fát a kert egy csendes sarkában kitámasztva a madarak menedéknek használják a hideg és a ragadozók elől.
  • Rőzserakás: a feldarabolt ágakból rakott kupac a madaraknak, rovaroknak és kisemlősöknek ad búvóhelyet.
  • Komposzt és mulcs: apróra vágva mehet a komposztba, ágaprítóval darálva pedig tartós talajtakaró lesz az utakra vagy az ágyások közé. Ha most kezdenéd, segít a kerti komposztálás alapjairól szóló cikkünk.

Két dologra figyelj. A fenyő gyantás fája beltéri kandallóba nem való. Kerti tűzben elégetni pedig itthon sem megoldás, mert az avar és a kerti hulladék égetése 2021 óta országosan tilos. A bomlás, a komposzt vagy a gyűjtés mindegyike jobb választás.

Források: fylde.gov.uk, fws.gov, extension.psu.edu

Hirdetés
Megosztás Facebookon
Kövesd a Kertészkedj.hu-t a Google-on›

Jelölj be minket saját forrásként, és a Google keresőben előrébb kerülnek a cikkeink.

Friss

Ez is érdekelhet