3. Csuszka
A csuszka fejjel lefelé is le tud mászni a fatörzsön, amire kevés madár képes. Kékesszürke háta, narancsos hasa és fekete szemsávja jellegzetes. Az MME szerint az odúlakó fajok közé tartozik, gyakran a harkályok régi odúiba költözik be.
Az etetőn a napraforgót és a natúr diót, mogyorót szereti. Jellegzetes szokása, hogy a magot elviszi, és a fakéreg repedésébe ékelve töri fel, vagy elrejti későbbre. Ezért a csuszka gyakran fordul, egy-egy magot visz el, és visszajön a következőért.
Az MME szerint Magyarországon legalább 1890 óta etetik a madarakat, a 2023/2024-es tél már a 134. etetési szezon volt, az idei tehát a 137. A sótlan dió és mogyoró a cinegéknek is jó, de csak natúr formában, sózott, pörkölt vagy fűszerezett magot egyik madárnak se tegyél ki. Hogy mi kerülhet még a tilos listára, a madáretetőbe nem való dolgokról szóló cikkünk sorolja fel.
4. Nagy fakopáncs
A nagy fakopáncs a harkályok közül a leggyakoribb kerti vendég, fekete-fehér tollazatáról és a farka tövénél lévő piros foltról lehet felismerni. A hímnek a tarkóján is van egy piros folt. Az MME szerint a téli etetőn a közép fakopáncs is megjelenhet.
A fakopáncs az etetőn főleg az állati zsiradékot keresi: a cinkegolyót, a faggyút, a hájat és a főzéssel sótlanított szalonnát. A napraforgót is megeszi is, a fatörzsre erősített faggyús tartót pedig különösen kedveli.
Az MME arra is figyelmeztet, hogy nagy hidegben az alma, a vaj és még a cinkegolyó is megfagyhat, ezért fagyos napokon gyakrabban nézd meg, mit tudnak a madarak ténylegesen megenni. A szalonnával vigyázni kell, mert sósan a madaraknak árt, ezért az MME szerint csak főzéssel sótlanított szalonnát adj. A kenyér és a péksütemény sem való az etetőbe, a kenyér veszélyeiről külön írtunk.
