Ugrás a tartalomra
Érdekességek

12 furcsa karácsonyfadísz, amit tényleg egyes országokban felakasztanak a fára

12 furcsa karácsonyfadísz, amit tényleg egyes országokban felakasztanak a fára

Fotó: Alexhalipchuk / Wikimedia Commons, CC BY 4.0 (vágott változat)

10. A szaloncukor, ami csak nálunk lóg a fán

Külföldi szemmel a magyar karácsonyfa egyik legfurcsább dísze a szaloncukor: rojtos papírba és fényes fóliába csomagolt, cérnán lógó édesség, amit az ünnepek alatt a fáról eszegetnek le. Hasonló bonbonokat máshol is készítenek, de a fára akasztott változat valódi magyar sajátosság.

Hirdetés

Az édesség őse, a fondant Franciaországból származik, ahol már a középkorban készítettek ilyen puha cukormasszát. Magyarországra a 19. század első felében érkezett, nagyjából a karácsonyfa-állítással egy időben. A neve abból ered, hogy a polgári otthonokban a fát a „szalonban”, a díszes fogadószobában állították fel, és az erre akasztott, különlegesen csomagolt édességet hívták így.

A szaloncukrot a polgári lakások szalonjában álló karácsonyfáról nevezték el, és a fára akasztott változata magyar különlegesség.

Jókai Mór családjában az 1870-es évektől vált rendszeressé a fa szaloncukros díszítése, 1891-ben pedig egy hazai cukrászkönyv már tizenhétféle szaloncukor receptjét közölte. Ma a zselés, marcipános, kókuszos, csokoládés és mentes változatok mellett a házi szaloncukor is egyre népszerűbb.

Hirdetés

A szaloncukor körül a családokban is megvannak a saját szabályok: van, ahol csak szenteste után szabad leszedni, és van, ahol a gyerekek már december közepén lopkodják, a papírt pedig üresen visszaakasztják az ágra.

Vissza a cikk elejére
Ajánló

Ez is érdekelhet