Azért esett idén ilyen kevés eső Magyarországon, mert tavasz vége óta egy tartós, blokkoló anticiklon ült Európa nagy részén, ősszel pedig ez omega-blokk alakot vett fel: a magasnyomású gerinc két oldalán egy-egy alacsony nyomású örvény rekedt meg, az esőt hozó frontok pedig kerülőúton, tőlünk északra és keletre vonultak el. A HungaroMet szerint 2026 első kilenc hónapja volt a legszárazabb 1901 óta. November 9. óta végre esik, a felső talajréteg sok helyen átázott, de fél méternél mélyebben az ország szinte egész területén még mindig nagyon száraz a föld.
Tartalomjegyzék
Mennyire volt száraz ez az év?
A HungaroMet októberi összesítője szerint január és szeptember között országos átlagban 251,7 milliméter csapadék hullott, 47 százalékkal kevesebb az 1991 és 2020 közötti 471,1 milliméteres átlagnál. Az ország nagy részén 200-300 milliméter hiányzott, az Alföldön és a középső országrészben sok helyen kilenc hónap alatt sem jött össze 200 milliméter.
Ez is érdekelhetEz a világ legtisztább tava, mégsem szabad egyetlen ujjal sem hozzáérni a vizéhezA nyár még ebből a sorból is kilógott. Országos átlagban 74,1 milliméter eső esett, a szokásos mennyiség 36 százaléka, így ez lett a legszárazabb nyár 1901 óta, megelőzve az 1952-est is. Az Euronews a HungaroMet elemzésére hivatkozva azt írta, hogy 126 év legsúlyosabb aszálya sújtotta az országot.
Kilenc hónap alatt országosan alig több mint 250 milliméter eső esett, ez a szokásos mennyiség nagyjából fele.
A következményt műholdról is látni lehetett. Az EU Copernicus programjának leírása szerint a Velencei-tó vízszintje augusztus elsejére a korábbi történelmi minimum alá süllyedt, augusztus 16-án az agárdi vízmérce nagyjából 20 centit mutatott. Az előző mélypont, 53 centi, a 2022-es aszályos nyáron volt.
Mi az az omega-blokk?
Európa fölött az időjárás általában nyugatról kelet felé halad: az Atlanti-óceán felől érkező ciklonok és frontjaik hozzák az esőt. Ezt a mozgást a magasban futó erős szél, a futóáramlás vezeti. Néha azonban ez az áramlás nagy kanyarokat ír le, és a rendszerek megakadnak.
Az omega-blokk nevét a görög Ω betűről kapta, mert az időjárási térképen ilyen alakot rajzol ki. A FOX Weather meteorológiai magyarázata szerint akkor jön létre, amikor két alacsony nyomású rendszer leválik a fő áramlásról, és közrefog egy magasnyomású területet. Az ilyen blokkok nagy kiterjedésűek, ezért nehezen bomlanak le: ahol nedves az idő, ott árvíz, ahol száraz, ott aszály lehet a vége.
A Portfolio október 15-én a HungaroMet egyik szakemberének videója alapján írt arról, hogy omega-blokkolás alakult ki Európa fölött. A Kárpát-medencétől nyugatra egy gerinc és a hozzá tartozó anticiklon helyezkedett el, keletre és délkeletre egy hidegörvény. Ebből legfeljebb a keleti, északkeleti megyékben eshetett egy kevés, országos kiadós esőt a modellek október végéig nem mutattak.
Miért nem esik egy anticiklon alatt?
A felhőhöz és az esőhöz felszálló, hűlő levegő kell. Az anticiklonban fordított a helyzet. Szabó Péter éghajlatkutató a Telexnek azt magyarázta, hogy 2026 májusától, júniusától kiterjedt anticiklon akadályozta Európa nagy részén a nedvesség érkezését, és egy ilyen rendszerben leszálló légmozgás van, ami gátolja a felhők és a csapadék kialakulását.
Az eső közben nem tűnt el. Szabó Péter szerint egy vízrészecske átlagosan 7-10 napig marad a légkörben, utána valahol kicsapódik. A ciklonok a blokkoló anticiklon peremét követve északabbra és keletebbre vonultak, ezért május óta Norvégia, a Baltikum, Nyugat-Oroszország, Kelet-Ukrajna és Törökország kapott a szokásosnál több esőt.
Az eső nem fogyott el, csak máshol esett le: a ciklonok egyszerűen kikerülték a Kárpát-medencét.
Miért tartott ilyen sokáig?
Az aszály egy idő után magát is táplálja. Szabó Péter szerint a szárazságot rendszerint egy tartós blokkoló anticiklon indítja el és tartja fenn, a kiszáradt talaj és a levegőbe kerülő kevesebb nedvesség pedig tovább erősítheti és terjesztheti. Ha nincs víz a talajban, a párolgás hűtő hatása is elmarad, több energia jut a levegő melegítésére, a nagyobb hőség pedig még jobban kiszárítja a földet.
A HungaroMet augusztusi értékelése szerint a levegő páratartalma napközben nagy területen 30, helyenként 20 százalék alá esett. Ez a légköri aszály a mélyebben gyökerező növényektől is elvonta a maradék nedvességet.
Ehhez jön a melegedés. Szabó Péter arra is kitért, hogy Magyarországon az éves csapadék alig csökken, az éghajlat mégis szárazabb lesz, mert a melegebb levegő több vizet párologtat el a talajból és a növényekből. A szomjazó növények ezt a maguk módján jelzik is, izraeli kutatók a hangjukat is felvették.
Most, hogy esik, vége az aszálynak?
Még nem. A HungaroMet agrometeorológiai jelentése szerint, amelyről a Frissmédia számolt be, november 9-én, hétfőn indult meg az eső. Az elmúlt 30 nap összege 20-60 milliméter volt, ez az ország nagy részén még mindig 15-30 milliméterrel kevesebb a sokéves átlagnál.
A felső réteg nagy területen átnedvesedett, az ország déli felén telítődött is. A 20 centiméter alatti rétegekbe viszont északnyugaton és az északkeleti harmadban alig jutott víz, fél méternél mélyebben pedig csaknem országszerte nagyon száraz maradt a talaj. A jelentés a következő hétre az ország nagy részén több mint 50 milliméter esőt várt, északnyugaton kevesebbet.
Nyáron a HungaroMet aszálytérképe az ország 89 százalékát mutatta érintettnek. A mostani eső ezen sokat javít a felszínen, de a mélyebb rétegek feltöltődése lassú folyamat, és a fagy megállíthatja.
Mit jelent ez a kertednek?
A fák és a nagyobb cserjék gyökerei éppen abban a mélységben vannak, amely még mindig száraz. Az örökzöldek télen sem pihennek teljesen: a Connecticuti Egyetem kertészeti tájékoztatója szerint a tűlevelükön át a leghidegebb hónapokban is veszítenek vizet, és ha száraz talajjal mennek a télbe, tavasszal barnulás, késői lombfakadás vagy hirtelen elhalás jelezheti a bajt.
A Vas Vármegyei Kormányhivatal növényügyi szakembere, Both Gyula a dísznövények őszi gondozásáról szóló tanácsaiban feltöltő öntözést javasol a fenyőknek és tujáknak, különösen a frissen ültetett példányoknak. Nitrogéntartalmú tápot már ne kapjanak, mert az új, fagyérzékeny hajtásokat hajt ki. Mulcs vagy takarószövet alatt nehéz észrevenni a szárazságot, ezért talajnedvesség-mérőt ajánl, és azt is hangsúlyozza, hogy a téli szárazságban is öntözni kell, főleg az ősszel ültetett növényeket.
A tuja télen nem mindig a fagytól barnul meg, a szárazon telelő gyökér is okozhat ilyet.
Az Illinois-i Egyetem kertészeti szolgálata néhány gyakorlati szabályt is megfogalmazott a késő őszi és téli öntözéshez:
- csak akkor öntözz, ha a levegő 4 fok fölött van, és a talaj még nem fagyott át, mert a fagyott földből a fa nem tud vizet felvenni,
- a vizet a lombkorona szélének vonalában add, ne közvetlenül a törzs tövéhez,
- száraz időszakban a frissen ültetett fákat és cserjéket hetente, a régóta álló, nagy fákat havonta egyszer itasd meg,
- műtrágya helyett mulcsot teríts, mert az télen is megtartja a nedvességet.
Ha az eső bőven esik is, nem minden növényhez jut el. A brit Királyi Kertészeti Társaság, az RHS szerint a fák lombja alatt, falak mellett és ereszek alatt álló növényeknek eső után is kellhet víz, öntözéskor pedig 20-30 centiméter mélyen kell átnedvesíteni a talajt, ott vannak a gyökerek.
Az örökzöldeknek decemberben is kellhet víz, erről külön cikkben is írtunk.
Kapcsolódó cikkeink
Hogyan ellenőrizd a saját kertedet?
A legegyszerűbb módszer egy ültetőkanál vagy ásó. Az Illinois-i ajánlás szerint a fa lombkoronájának szélénél áss le 10-15 centiméterre, és fogd meg a földet. Ha morzsalékos és száraz, a fának víz kell, még akkor is, ha a felszín az elmúlt napok esőjétől sötét és nedves. Hetente egyszer elég megismételni, amíg a talaj át nem fagy.
Források: Economx (HungaroMet, január-szeptember), Economx (HungaroMet, nyár), Portfolio, Telex, Telex (HungaroMet, augusztus), Frissmédia (HungaroMet agrometeorológia), Euronews, FOX Weather, Vas Vármegyei Kormányhivatal, University of Illinois Extension, UConn Home & Garden, RHS
Következő cikk
Egy tövön terem paradicsom és krumpli, így oltják össze a kettőtElolvasom ›
