Ugrás a tartalomra
AjánlóMennyi ruha fér valójában a „7 kilós” mosógépbe? A legtöbben vagy túltöltik, vagy félig üresen indítják›
Érdekességek

57 kilométer a hegy gyomrában: így épült a világ leghosszabb vasúti alagútja, a Gotthárd-bázisalagút

Szerző: Kertészkedj.hu· Publikálva: 2026.10.04. 05:27 3 perc
A Gotthárd-bázisalagút északi bejárata Erstfeldnél

A Gotthárd-bázisalagút északi kapuja. Fotó: Bundesamt für Verkehr / Wikimedia Commons, közkincs

Jelölj be minket saját forrásként, és a Google keresőben előrébb kerülnek a cikkeink.

Ha valaki Zürichből Milánóba utazik vonattal, egy ponton negyedórára eltűnik a világ. A szerelvény Erstfeldnél belép a hegybe, és csak 57 kilométerrel később, Giornico közelében bukkan elő újra. Közben a feje fölött helyenként több mint két kilométernyi kőzet van.

Hirdetés

Ez a Gotthárd-bázisalagút, a világ leghosszabb vasúti alagútja. Építése 17 évig tartott, 12,2 milliárd svájci frankba került, és kilenc ember életébe.

Az alagút számokban

Hossz57,09 km
A teljes alagútrendszer hossza (csövek, aknák, átjárók)151,84 km
Legnagyobb kőzetfedés2450 méter
Az építés kezdete1999. november 4.
Az első áttörés2010. október 15.
Hivatalos átadás2016. június 1.
Menetrend szerinti forgalom2016. december 11. óta
Költség12,2 milliárd svájci frank
Kitermelt kőzet28,2 millió tonna
Legmagasabb kőzethőmérséklet46 °C
Halálos áldozatok az építés során9
A Gotthárd-bázisalagút nyomvonala Svájc térképén
Az alagút nyomvonala Svájc térképén. Térkép: Wikimedia Commons, közkincs

Négy óriásgép fúrt a hegy gyomrában

A hegyet négy hatalmas, a német Herrenknecht cég által gyártott alagútfúró géppel fúrták át. A munkások becenevet is adtak nekik: Sissi, Heidi, Gabi I és Gabi II. A gépek egyszerre több helyről haladtak egymás felé, és az első áttörésnél, 2010 októberében, a két alagútrész meglepő pontossággal találkozott.

A munkát nem csak a kemény kőzet nehezítette. Ilyen mélyen a hegy belsejében 46 fokos is lehetett a kőzet, ezért a munkaterületet folyamatosan hűteni kellett.

A Gotthárd-bázisalagút belseje a sedruni állomásnál
Az alagút keleti csöve a sedruni üzemi állomásnál, kb. 1100 méterrel a felszín alatt. Fotó: Zacharie Grossen / Wikimedia Commons, CC BY-SA 4.0

Miért kellett ez egyáltalán?

A Gotthárdon már 1882 óta átvezetett egy vasúti alagút, csakhogy az jóval magasabban, kanyargós, meredek hegyi pályán érhető el. Az új bázisalagút a hegy tövében, szinte síkon fut át. Így a nehéz tehervonatok is könnyen átjutnak, a személyvonatok pedig óránként 200 kilométeres sebességgel haladhatnak.

Egy átlagos hétköznapon 130-160 vonat halad át rajta, ezeknek nagyjából kétharmada tehervonat. Svájc célja az volt, hogy a kamionok rakományát vasútra terelje, és ezzel tehermentesítse az Alpok útjait. Zürich és Milánó között a menetidő nagyjából egy órával lett rövidebb, Lugano és Zürich között 2 óra 56 percről 1 óra 53 percre csökkent.

Hirdetés

Egy baleset, ami 13 hónapra lezárta

2023. augusztus 10-én egy tehervonat kisiklott az alagútban, és komoly károkat okozott. A javítás 13 hónapig tartott, a forgalom csak 2024. szeptember 2-án állt vissza teljesen.

Ha a mélység érdekel: a szárazföldön a szovjetek 12 kilométer mélyre fúrtak, Dél-Afrikában pedig 4 kilométer mélyen bányásznak. Az alagút építtetőjének, az AlpTransit Gotthard társaságnak a videója:

Forrás: en.wikipedia.org

Hirdetés
Megosztás Facebookon
Kövesd a Kertészkedj.hu-t a Google-on›

Jelölj be minket saját forrásként, és a Google keresőben előrébb kerülnek a cikkeink.

Friss

Ez is érdekelhet