Ugrás a tartalomra
Érdekességek

Egy elzárt törzs először vette fel a kapcsolatot a külvilággal

Egy elzárt törzs először vette fel a kapcsolatot a külvilággal

Képünk illusztráció.

Az amazóniai awá nép egyik elszigetelten élő csoportja szándékosan felvette a kapcsolatot a külvilággal: húsz tagja kijött az erdőből Brazíliában, és a helyi hatósági emberektől jamgyökeret kért, majd visszatért az esőerdőbe. A kutatók és az őslakosokat védő szervezetek azonban nem örömmel fogadták a hírt, és ennek nem csak a betegségek veszélye az oka.

Állítsd be a Kertészkedj.hu-t megbízható forrásnak!Beállítom
Hirdetés

Az esetet a londoni székhelyű Survival International nevű őslakosvédő szervezet hozta nyilvánosságra november 17-én. A szervezet szerint a találkozás éppen akkor történt, amikor illegális fakitermelők hatoltak be az awák területére, vagyis a csoport nem kíváncsiságból, hanem egyre szorongatóbb helyzetben lépett ki az erdőből.

Ez is érdekelhet100 éve lezárt bányára bukkantak a sivatagban: kamerával mutatták meg, hogy mi rejtőzik odalent

Kik az awák?

Az awák vadászó-gyűjtögető, vándorló életmódot folytató nép Brazília északkeleti részén, az Amazonas-medence keleti peremén. A Survival International leírása szerint a vadászat életük középpontja: az elszigetelt csoportok nagyjából kétméteres íjakkal vadásznak, egyes állatok, például a kapibara és a hárpia sas tabunak számítanak. A családok sok háziállatot tartanak, a legkedveltebbek a majmok, de szelídített koati, tamarin, aguti és papagáj is akad közöttük.

Hirdetés

A Popular Science összefoglalója szerint ma körülbelül 300 awá él, és a becslések szerint nagyjából egyharmaduk teljesen elszigetelt. A nép már az 1800-as években a gyarmatosítók támadásai elől kényszerült vándorló életmódra, a brazil állam pedig az 1980-as évek közepén jelölt ki számukra területeket, de évekig tartott, mire a védelemre valódi pénz is jutott.

Az erdő az awák számára éléskamra is, és a trópusi erdők ma is rejtenek különleges élőlényeket. Ázsia hegyvidékein például egy hernyóból kinövő gombát egykor drágábban mértek az aranynál, erről a hernyóból kinövő gombáról írtunk.

Felhők az amazóniai esőerdő felett
Egy 2015-ös tanulmány szerint Amazóniában több mint 50 elszigetelten élő őslakos közösség létezik. Fotó: NASA, közkincs / Wikimedia Commons (vágott változat)

A Survival International szerint az elszigetelt awá csoportok valószínűleg korábbi mészárlások túlélői. Az 1980-as években épült Carajás-vasútvonal kettészelte a területüket, betegséget hozott, és a szervezet szerint az egyik közösségben négy év alatt a 91 emberből csak 25 maradt életben. A vasút emellett telepeseket és orvvadászokat is vonzott a térségbe.

Hirdetés

Ehhez kapcsolódik: Több mint 2200 méter mélyre jutottak a barlangkutatók, ez ma a Föld legmélyebb barlangja

Miért jöttek ki most az erdőből?

A Popular Science szerint a húsz awá az Arariboia nevű őslakos területről érkezett, amelyet minden oldalról erdőirtás vesz körül. Az illegális fakitermelők és állattartók folyamatosan tarolják az erdőt, a Survival International szerint az egyik awá rezervátum több mint 34 százalékát már kivágták, gyorsabban, mint Brazília bármely más őslakos területén.

A szervezet igazgatója, Caroline Pearce szerint az erdőirtás a törvény nyílt semmibevételével folyik, és a brazil kormánynak forrásokat kell biztosítania a térség védelmére. A területet évek óta a guajajara nép önkéntes erdővédői, az úgynevezett Erdőőrök is védik, akik közül többen az életükkel fizettek a fakitermelőkkel és állattartókkal való szembeszállásért.

Hirdetés

Az erdőirtás itt nem egyszerű környezetvédelmi kérdés: ahol a fakitermelők megjelennek, ott az elszigetelt csoportok vadászterülete és búvóhelye is eltűnik. A sérülékeny természeti területeket máshol szigorú szabályok védik, van például olyan tó, amelynek a vizéhez egyetlen ujjal sem szabad hozzáérni.

Műholdkép az erdőtüzekről Maranhão és Pará határán
A műholdkép a 2015 és 2016 közötti erdőtüzek nyomait mutatja védett és őslakos területeken. Fotó: INPE, CC BY-SA 2.0 / Wikimedia Commons (vágott változat)

A jamgyökér kérése sokat elárul. Az erdő zsugorodásával a vadászterület is szűkül, és egy húszfős, vándorló csoport számára minden kivágott hektár kevesebb élelmet jelent. Egyes antropológusok szerint az elszigetelt népek többnyire nagyon is tudnak a külvilágról, és csak akkor keresik a kapcsolatot, ha a félelem vagy a szükség rákényszeríti őket.

Az elszigetelt népek ritkán kíváncsiságból jönnek elő, sokkal inkább akkor, ha a területük már nem nyújt nekik biztonságot.

Hasonló menekülési kényszer más elszigetelt csoportoknál is előfordult. A brazil őslakosügyi hatóság (FUNAI) 2014-ben tett közzé felvételt arról, ahogy egy addig ismeretlen csoport tagjai kijöttek az erdőből, miután egy szomszédos, ismert törzs fémszerszámok eltűnését jelentette.

Jamgyökér gumói
A kapcsolatfelvételkor a húsz awá jamgyökeret kért, majd visszatért az erdőbe. Fotó: Obsidian Soul, CC BY-SA 3.0 / Wikimedia Commons (vágott változat)

A legfrissebb cikkeink, időrendben ITT!

A legnagyobb veszély a nátha

Az elszigetelt népek immunrendszere nem találkozott a külvilágban mindennapos kórokozókkal, ezért egy közönséges megfázás is végzetes lehet számukra. A Scientific Reports folyóiratban 2015-ben megjelent tanulmány 59 amazóniai őslakos közösség 117 járványát dolgozta fel 1875 és 2008 között, amelyek több mint 11 ezer halálos áldozatot követeltek, háromnegyedük kanyaró, influenza és malária miatt.

Hirdetés

Ugyanez a kutatás egy reményt keltő tendenciát is kimutatott: a járványok halálozási aránya az idő előrehaladtával és a békés kapcsolatfelvétel óta eltelt idővel is csökkent, vagyis a mai találkozások kevésbé végzetesek, mint egy évszázaddal ezelőtt. Egy korábbi, 2014-es elemzés szerint a kapcsolatfelvételek idején a népesség akár 99 százaléka is elpusztulhatott, a túlélő közösségek többsége azonban egy évtizeden belül újra növekedni kezdett.

Brazília ezért 1987-ben szakított a korábbi gyakorlattal, és azóta az elszigetelt népekkel csak végső esetben, a hatóság kis szakegységén keresztül veszi fel a kapcsolatot, ha egy ellenőrizetlen találkozás veszélye közvetlen. Az egyik legismertebb ilyen kapcsolatfelvétel 1996. október 15-én történt a korubo néppel, a brazil-perui határvidék Javari-völgyében.

Brazília 1987 óta azt az elvet követi, hogy az elszigetelt népeket nem keresik fel, csak ha a saját védelmük megkívánja.

Az elszigetelt népek történetének rejtélyei sokszor évszázadokkal később kerülnek elő, néha egészen véletlenül. Egy tó fenekén például egy ezeréves kenu bukkant elő, amikor valaki szemetet szedett.

Hirdetés

Hány elszigetelt nép él még a Földön?

A Popular Science szerint világszerte csaknem 200 közösség él még viszonylagos elszigeteltségben, és az őslakosjogi szervezetek becslése szerint ezek fele egy évtizeden belül eltűnhet, ha nem kapnak védelmet. A legtöbb ilyen csoport Brazíliában és a szomszédos amazóniai országokban él, a 2015-ös tanulmány szerint csak Amazóniában több mint ötven.

A fenyegetések listája hosszú: az éghajlatváltozás, a földvesztés, az illegális ipari terjeszkedés és a hírnévre vágyó kalandorok is veszélyt jelentenek. Ez utóbbiak az elmúlt években egyre gyakrabban próbálnak „első kapcsolatot” teremteni, hogy felvételeiket aztán a közösségi médiában értékesítsék.

Brazílián belül a perui határon fekvő Javari-völgyben él a legtöbb elszigetelt csoport, a Survival International szerint itt a legnagyobb az ilyen népek koncentrációja az egész országban. A szervezet szerint ezeket a közösségeket nem a saját életmódjuk, hanem a kívülről érkező nyomás fenyegeti. A külvilágtól elzárt területek védelmére máshol is szigorú szabályok vonatkoznak, az Antarktiszon például a turisták ruháját is megtisztítják a partraszállás előtt.

Hirdetés

Az Amerikaközi Emberi Jogi Bizottság ezeket a csoportokat önkéntes elszigeteltségben élő őslakos népeknek nevezi, mert maguk döntöttek úgy, hogy elutasítják a kapcsolatot a saját közösségükön kívüliekkel. A Survival International 2025-ben tette közzé az első átfogó jelentést a világ elszigetelten élő népeiről.

A legelzártabb ismert nép az Andamán-szigetekhez tartozó Északi-Szentinel-sziget lakói, akik a Survival International szerint ma is elzárkóznak minden külső kapcsolat elől. Az indiai kormány szigorú tilalmi zónát tart fenn a sziget körül, így senki nem közelítheti meg őket. Az elzárt világok máshol is meglepetést tartogatnak, egy aranybánya mélyén talált élőlény például a tudósokat is meglepte.

Mi lesz most az awákkal?

A húsz awá a jamgyökér átvétele után visszatért az erdőbe, vagyis nem költözött be egy faluba, és nem vállalta a tartós kapcsolatot. Ez azonban nem megnyugtató: ha az illegális fakitermelés folytatódik, a csoportot a következő alkalommal már a fennmaradása kényszerítheti ki az erdőből.

A húsz awá nem maradt a hatósági emberek közelében: a jamgyökér átvétele után visszament az erdőbe.

A brazil kormány 2014 áprilisában már egyszer katonákat küldött az awák földjére, hogy kiűzzék az illegális fakitermelőket, ezt a Survival International akkor példa nélküli győzelemnek nevezte. A mostani eset azt mutatja, hogy a nyomás azóta sem szűnt meg, a fakitermelők ismét behatoltak a területre.

Brazília más okból is kerül gyakran a hírekbe, a riói Krisztus-szobornak például egészen meglepő a története, erről a riói Krisztus-szoborról szóló cikkünkben írtunk.

Hasonló téma: 183 ezer óriásteknős él ezen az eldugott szigeten, a kutatókat is meglepte a számuk

Források: Popular Science, Survival International, Scientific Reports (Walker és mtsai, 2015), Survival International: kapcsolatfelvétel

Következő cikk100 év óta először fedeztek fel új élő macskafajt: a tigrismacska rejtőzködő rokona eddig mindenkit megtévesztettElolvasom ›
Hirdetés
Ajánló
Hirdetés
Megosztás Facebookon

Ez is érdekelhet