Egy michigani gazda nagyjából 76 méter, vagyis 250 láb hosszú falat halmozott fel tehéntrágyából a szomszédja házához közel, miután a két család összeveszett a telekhatáron, és a helyi hatóság szerint semmit nem tehettek ellene, mert a kupac a saját földjén állt. A történet most a finn sajtóban került elő újra, pedig 2021-ben történt, egy hasonló kanadai ügy viszont megmutatta, hogy a bosszú nem mindig marad következmények nélkül.
Mi történt Lodi Townshipben?
A detroiti Fox 2 televízió 2021 tavaszán számolt be arról, hogy a Washtenaw megyei Lodi Townshipben két szomszédos gazdaság között trágyából emelt sánc áll. Wayne Lambarth elmondta a csatornának, hogy a farmot a nagyapja alapította nagyjából száz éve, később azonban felosztották, és 2020-ban vita tört ki arról, hol húzódik pontosan a telekhatár.
Volt már komoly vitád a szomszédoddal?
Szavazz, és meglátod, hányan gondolják így!
A vita után jelent meg a fal, közel a házhoz, amelyben Lambarth bérlői laknak. A gazda szerint a szomszéd a tehéntrágyát normál esetben a földjére szórja ki, ezúttal viszont kerítést épített belőle. A bérlők a tévének arról beszéltek, hogy az ablakot sem tudják kinyitni, mert az emeletet is betölti a szag.

A falat felhalmozó szomszéd nevét a riportok nem közölték. Amikor a stáb megkérdezte, csak annyit mondott, hogy ez nem trágyafal, hanem komposztkerítés. A helyi tisztviselők a Fox 2 szerint azt felelték, hogy nem tudnak beavatkozni, mert a kupac magánterületen van, és nem világos, hogy bármilyen helyi vagy állami földhasználati szabályt sértene.
A michigani hatóság szerint a saját telken felhalmozott trágyával szemben nem volt mit tenni.
Az eset 2021-ben bejárta az amerikai sajtót, most pedig a finn Verkkouutiset hozta elő újra, így került fel ismét a Google Discover ajánlásai közé. Hogy azóta mi lett a fallal, arról nem jelent meg újabb hír.
Kanadában bíróság ítélt a trágyakupac miatt
Egészen máshogy végződött egy hasonló vita Kanadában. Az új-brunswicki Indian Mountainben David és Joan Gallant 2001-ben vett házat a Murray családtól, és évekig jó szomszédok voltak. A National Post beszámolója szerint 2013 novemberében Lee Murray és a fia több száz rakomány friss tehéntrágyát hordott a Gallantok telkének szélére.
A kupac David Gallant szerint mintegy 18 méter hosszú, 13 méter széles és olyan magas lett, mint a háromállásos garázsuk. Akkora volt, hogy műholdképen is látszott, és csaknem tizenegy hónapig ott maradt. Gallant azt mondta, a szag miatt a garázsba sem tudott bemenni.
A pár végül a tartomány mezőgazdasági gyakorlatokat vizsgáló testületéhez fordult, és a kupacot nem sokkal később elszállították. A bírósági per 2017 januárjában zárult az első fokon: George Rideout bíró szerint a trágyát egyetlen céllal halmozták oda, hogy megkeserítsék a Gallantok életét.
A bíróság 15 ezer kanadai dollár kártérítést ítélt meg, ami az akkori árfolyamon nagyjából 3,3 millió forint volt, a perköltséggel együtt a sajtó szerint 17 ezer dollár körüli összeg jött ki. A Murray családnak ezenfelül megtiltották, hogy a Gallantok telkétől nagyjából 300 méteren belül trágyát szórjanak ki. Murray a sajtónak azt mondta, egyéves, érett trágyát tárolt ott, és fellebbezést jelentett be.

A legfrissebb cikkeink, időrendben ITT!
Mit tehet ilyenkor az, aki Magyarországon jár így?
A magyar Polgári Törvénykönyv szomszédjogi alapszabálya szerint a tulajdonos köteles tartózkodni attól, hogy a szomszédait szükségtelenül zavarja. A Ptk. 5:8. § alapján a birtokos egy éven belül a jegyzőtől is kérheti a zavarás megszüntetését, egy évnél régebbi zavarás esetén pedig a bírósághoz fordulhat.
A jegyzői birtokvédelmi eljárásról szóló kormányrendelet szerint a jegyző tizenöt napon belül dönt. A kérelemben meg kell nevezni a birtoksértőt, a helyszínt és azt, mikor kezdődött a zavarás. Folyamatos zavarásnál az első alkalom számít kezdőnapnak, ezért aki hónapokig vár, az a gyors utat elveszítheti.
A trágya tárolására ezen felül külön szabály is van. A nitrátérzékeny területeken gazdálkodókra vonatkozó 59/2008-as FVM rendelet szerint mezőgazdasági táblán ideiglenes trágyakazal csak akkor létesíthető, ha 100 méteren belül nincs felszíni víz, és szivárgás elleni védelem nélkül november 30. és február 15. között ilyen kazal nem tartható fenn. Ez a háztartási szintű állattartókra nem vonatkozik, a nagyobb gazdaságokra viszont igen.
A jegyzőhöz a zavarás kezdetétől számított egy éven belül lehet fordulni, utána csak a bíróság marad.
A hazai gyakorlatban a legtöbb szomszédvita nem trágyáról, hanem fáról, kerítésről, árnyékról szól. Hogy mennyi távolság kell a kerítés melletti fánál, azt jogszabály rögzíti, és a vita sokszor már ültetéskor megelőzhető lenne.
Trágya a kertben: hova kerüljön a kupac?
A michigani és a kanadai eset szélsőség, a kertekben azonban gyakori kérdés, hová kerüljön az istállótrágya vagy a komposzt. A tapasztalat az, hogy a kupacot a szomszéd ablakától és teraszától minél messzebb, a saját telek belsejében, takarva a legjobb tartani.
A lebomló szerves anyag akkor szagos igazán, ha sok benne a friss, nedves rész, és nem kap levegőt. Egy rétegezett, időnként átforgatott komposztnál ez kevésbé gond. Ahogy a komposztba nem való dolgoknál is, itt is az számít, mi kerül a kupacra.
Aki trágyázna, de nem tart állatot, olcsóbb utat is választhat: a lehullott falevél az ágyáson hagyva tavaszra tápanyagot ad, szag nélkül. Komposztot ráadásul a saját konyhai és kerti hulladékból is lehet készíteni, így trágyát venni sem kell hozzá.
Olvasd el ezt is: Milyen messze ültesd a gyümölcsfát a háztól és a telekhatártól?
Kapcsolódó cikkeink
Mit mutat a két eset?
Mindkét tengerentúli eset ugyanazt mutatja: a bosszú hamar elszabadul, és ami a saját telken legálisnak tűnik, az a bíróság előtt már szándékos zaklatásnak számíthat. A Gallantok ügyében a bíró kimondta, hogy a cél a szomszédok életének megkeserítése volt, és ez döntött. Aki valóban el akarja választani magát a szomszédtól, annak a trágyafal helyett ott van a gabion vagy az élősövény.
Források: fox2detroit.com
Hogy tetszett a cikk?
















