Ugrás a tartalomra
Érdekességek

100 év óta először fedeztek fel új élő macskafajt: a tigrismacska rejtőzködő rokona eddig mindenkit megtévesztett

Tigrismacska, a Leopardus nem egyik dél-amerikai faja

Bolíviában a kutatók több mint száz év után először írtak le új, ma is élő macskafajt: a Leopardus tilcayo a dél-amerikai tigrismacskák közé tartozik, és annyira hasonlít a rokonaira, hogy eddig senki nem vette észre, hogy külön fajról van szó. A legmeglepőbb az egészben az, hová kellett elmenni a döntő bizonyítékért, mert nem a sűrű esőerdő mélyére.

Állítsd be a Kertészkedj.hu-t megbízható forrásnak!Beállítom
Hirdetés

A leírás egyik kulcspéldánya egy körülbelül tízéves hím, amely ma egy bolíviai állatmenhelyen él, korábban pedig évekig egy helyi család otthonában lakott. A kutatók tehát nem egy kamerával elcsípett, elmosódott árnyékból, hanem egy élő, kézzelfogható macskából indulhattak ki, és ez a ritka eset tette lehetővé, hogy a faj leírása ilyen gyorsan megszülessen.

Ez is érdekelhetElsüllyesztettek egy Titanicnál is nagyobb óceánjárót: a búvárok már másnap lemerültek hozzá, furcsa dolgokat láttak ott

Hogyan rejtőzhetett el egy egész macskafaj?

A tigrismacskák kis termetű, foltos bundájú vadmacskák, amelyek Dél-Amerika nagy részén élnek. A tanulmány társszerzője, Jonas Lescroart, az Antwerpeni Egyetem evolúcióbiológusa szerint ezek úgynevezett kriptikus fajok, vagyis puszta ránézésre szinte lehetetlen megkülönböztetni őket egymástól. Régen az összes tigrismacskát egyetlen fajnak tartották, csak a néhány évtizede elvégzett genetikai vizsgálatok utaltak arra, hogy valójában több faj rejtőzik a hasonló bunda mögött.

Hirdetés

A bolíviai tigrismacska azért keltette fel a kutatók figyelmét, mert a jellemzői nem egyeztek a leírásokkal, amelyek többsége brazíliai példányok alapján készült. A csapat ezért feltette a kérdést, amelyből az egész kutatás kinőtt: milyen tigrismacska él valójában Bolíviában? Hasonló meglepetést okozott egyébként a 183 ezer óriásteknős is egy eldugott szigeten, ahol a kutatók szintén mást vártak.

38 macska génjei döntöttek

A kutatók 38 tigrismacska DNS-ét elemezték több dél-amerikai országból, köztük nyolc múzeumi példányét is. A vizsgálat szerint a tilcayo vonala körülbelül 1,4 millió évvel ezelőtt vált el a többi tigrismacskától, vagyis nagyon régóta önálló úton fejlődik. Az eredményeket a Current Biology című szakfolyóiratban közölték 2026 szeptemberében.

A leírás két élő állatra épül. Az egyik az a hím, amely 2017 körül került a Senda Verde állatmenhelyre, miután egy család leadta. A beszámolók szerint jelenleg ez az egyetlen ismert példány, amely ember gondozásában él. A faj tudományos neve a helyi közösségek által használt elnevezést őrzi meg: a tilcayo szó így került be a tudományos nómenklatúrába.

A tilcayo a kutatók szerint körülbelül 46 centiméter hosszú és nagyjából 1,4 kilogramm, vagyis kisebb, mint egy átlagos házimacska.

A vizsgálat közben a csapat egy újabb meglepetésre is bukkant: a perui Yungas vidékén egy eddig ismeretlen tigrismacska-alfajt is azonosítottak, amely a Leopardus tigrinus antisuyo nevet kapta. Az elnevezés az egykori Inka Birodalom egyik tartományára utal, amely azt a vidéket is magába foglalta.

Hirdetés

A legfrissebb cikkeink, időrendben ITT!

Milyen a tilcayo, és hol él?

Paola Nogales-Ascarrunz, a tanulmány egyik szerzője szerint a macska bundája világosbarna, a testén szabálytalan alakú rozetták sorakoznak. Az életmódjáról még nagyon keveset tudnak. Az ürülékmintákban apró rágcsálók maradványait találták, ezért valószínű, hogy ezek is a táplálékához tartoznak, a vadkamerák felvételei pedig arra utalnak, hogy főleg éjszaka aktív.

A faj otthona a Yungas, egy hegyvidéki erdősáv az Andok és az Amazonas-medence között. Itt az erdőket gyakran felhő borítja, a levegő párás, a növényzet pedig olyan sűrű, hogy egy kis testű, éjszakai ragadozót szinte lehetetlen megfigyelni. A rejtőzködő állatokról szóló hírek sokszor így kerülnek elő: egy furcsa jelenség, egy véletlen találkozás, ahogy a vörös rákok vonulásánál is egy látványos esemény hívta fel a figyelmet a háttérre.

A Yungas ködös hegyi erdeje az Andok keleti lejtőjén
A Yungas felhős, párás hegyi erdei Bolívia egyik legveszélyeztetettebb élőhelyének számítanak. Fotó: Tommytree, CC BY-SA 4.0 / Wikimedia Commons (vágott változat)

Lescroart szerint ha a tilcayót önállóan értékelik, akár a veszélyeztetett kategóriába is kerülhet. Ez azért lényeges, mert eddig a többi tigrismacskával együtt kezelték, így a valódi helyzete rejtve maradt. A Yungas a térség egyik legjobban fenyegetett élőhelye, ezért a pontos felmérés itt különösen sürgős.

Hirdetés

Ehhez kapcsolódik: 343 éve nem láttak ilyet a Bajkál-tónál: a tudósok több ezer kilométerre találtak lehetséges magyarázatot

Miért találnak még ma is új emlősöket?

Sokan azt gondolják, hogy a nagyobb testű állatokat már mind ismerjük, és új fajt legfeljebb a rovarok vagy a mélytengeri élőlények között lehet találni. A tilcayo példája azt mutatja, hogy az emlősök között is akadnak még meglepetések, főleg ott, ahol több, egymásra nagyon hasonlító faj él egymás közelében.

Ezekben az esetekben nem egy ismeretlen állat bukkan elő a semmiből, hanem egy régóta ismert csoportról derül ki, hogy több fajt takar. Ehhez a DNS-vizsgálat adja a döntő érvet, a múzeumi gyűjteményekben évtizedek óta tárolt példányok pedig felbecsülhetetlen segítséget jelentenek, mert ezekből a régi, már ritka populációk génjei is kinyerhetők.

A tigrismacskák esete nem egyedi: a genetikai vizsgálatok terjedésével egyre több „egyetlen fajról” derül ki, hogy valójában több, egymástól régóta elkülönült vonalból áll.

Az új faj leírása ráadásul nem pusztán tudományos érdekesség. Amíg egy állat nincs külön fajként nyilvántartva, addig a védelmét sem lehet célzottan megtervezni, hiszen nem tudni, mennyi van belőle, és mekkora területen él.

Nálunk is él egy rejtőzködő vadmacska

A házimacskánál alig nagyobb, nehezen megfigyelhető vadmacskához nem kell Dél-Amerikáig utazni. Magyarországon az európai vadmacska él, amely 1974 óta védett, 2012 óta pedig fokozottan védett, természetvédelmi értéke példányonként 250 ezer forint. A faj a középhegységek háborítatlan, holtfában gazdag erdeit kedveli, és kerüli a lakott területeket.

Európai vadmacska közelről
Az európai vadmacska Magyarországon fokozottan védett, legnagyobb veszélye a házimacskával való keveredés. Fotó: Michael Gäbler, CC BY 3.0 / Wikimedia Commons (vágott változat)

A hazai vadmacska a bolíviai rokonához hasonló gonddal küzd: ránézésre könnyen összetéveszthető. A szakemberek szerint a fennmaradását leginkább a házimacskával való keveredés fenyegeti, és a keverékeket sokszor csak genetikai vizsgálattal lehet biztosan elkülöníteni a tiszta vérű vadmacskáktól. A Budakeszi Vadasparkban felnevelt Szaffi esetében is vérvizsgálat döntötte el, hogy valódi vadmacskáról van szó, erről a Telex számolt be.

Hirdetés

Szaffinál a gondozók egy árulkodó jelet is megfigyeltek: a hátán futó egyetlen sötét csík a farka tövénél véget ért, és nem folytatódott tovább a farkon. Ez önmagában nem elég a biztos határozáshoz, de az ilyen részletek miatt kezdenek gyanakodni a szakemberek, amikor egy „vad kiscica” kerül eléjük.

Ha az erdő szélén vagy a kertben gyanúsan vad, fújtató kiscicát találsz, ne vidd haza: értesítsd a területileg illetékes nemzeti park igazgatóságát, mert lehet, hogy védett vadmacskakölyökről van szó.

A házimacskánk viselkedése is sok mindent elárul a rokonairól, például azt, miért tisztálkodik annyit. Erről a stresszes macska jeleiről szóló cikkünkben írtunk részletesen.

Ha télen állatok húzódnak be a ház közelébe, azzal is kíméletesen kell bánni. A padláson megbúvó denevérek esetében például szigorú szabályok vonatkoznak arra, mit szabad tenni, és mit nem.

Források: CTV News (Reuters), KTVU, Radio X, 444.hu, telex.hu

Következő cikkEcetes pite: a válság idején citrom helyett ecet került bele, mégis olyan, mint egy citromtortaElolvasom ›
Hirdetés
Ajánló
Megosztás Facebookon

Ez is érdekelhet