Sokan hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy ha az uborka elképesztő tempóban nő, indákat növeszt és dús zöldbe borul, akkor minden a legnagyobb rendben van. A valóságban viszont a túl burjánzó lombozat a termés rovására megy.
Mielőtt azonban ollót fognál, egy fontos dolgot tisztázni kell: nem mindegy, milyen uborkád van. Ha a hagyományos, földön futó szabadföldi uborkát termeszted, azzal nincs sok dolgod, hagyni kell nőni. Ha viszont üvegházban, fóliában vagy a kertben kordonra, támrendszerre futtatott kígyóuborkád van, a metszés és a visszacsípés fontos a folyamatos és szép terméshez.
Mikor és mivel álljunk neki?
A metszést akkor érdemes elkezdeni, amikor a növény már magabiztosan nekilendült, és elérte a nagyjából 30 centiméteres magasságot. Ekkorra már általában jól látszanak a levéltövek és az első kósza oldalhajtások.
A művelethez mindössze egy tiszta, éles metszőollóra vagy ollóra lesz szükséged. Ez azért fontos, mert a csorba vagy koszos szerszám roncsolja a szárat, és könnyen fertőzéseket vihet át a növénybe. Ha érzékeny a bőröd, egy vékony kesztyű sem árt, mert az uborka szára és levelei kellemetlenül szúrósak tudnak lenni.
