Egy négytagú család naponta nagyjából 10 liter vízgőzt bocsát ki a lakás levegőjébe a német fogyasztóvédelmi központ (Verbraucherzentrale) energiatanácsadó szolgálata szerint: lélegzéssel, főzéssel, zuhanyzással, a bent száradó ruhával. Ennek egy részét minden nap ki kell engedni, különben a hideg falakon kicsapódik.
A cseh Dotyk magazin most egy régi szokást elevenített fel: a dédszüleink reggelente időjárástól függetlenül kitárták az ablakot. A cikkben idézett Zbyněk Svoboda, a prágai Cseh Műszaki Egyetem épületfizikusa szerint ősszel és télen is naponta többször, 5-10 percre kell teljesen kinyitni az ablakot, lehetőleg kereszthuzattal. Ez a módszer ma is működik, a lényeg pedig nem a reggel, hanem a teljesen kitárt ablak.
Miért rosszabb a bukóra nyitott ablak?
Mert nagyon lassan cserél levegőt, közben viszont folyamatosan hűti a környezetét. A német Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal (Umweltbundesamt) fűtési útmutatója szerint a tartósan bukóra nyitott ablak drasztikusan növeli az energiafogyasztást és a fűtésszámlát. Az ablak körüli fal gyorsan lehűl, a pára azon csapódik ki, és ott penész jelenhet meg.
A teljesen kitárt ablaknál fordított a helyzet: a levegő néhány perc alatt kicserélődik, a falak, a bútorok és a padló viszont ennyi idő alatt nem hűlnek ki, így becsukás után a szoba hamar visszamelegszik.
Hány percig szellőztess?
Ez a kinti és a benti hőmérséklet különbségétől függ: minél hidegebb van kint, annál gyorsabb a csere. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) honlapján elérhető, a fűtési szezonra szóló tájékoztató szerint ha valaki egész nap otthon van, naponta legalább háromszor szellőztessen kereszthuzattal. Ha a különbség 10 foknál nagyobb, legalább 5 perc elég, ha kisebb, 10-15 perc kell. Októberben, amikor napközben még enyhe az idő, ezért hosszabban kell szellőztetni, mint januárban.
A német környezetvédelmi hivatal hasonló számokat ad: a hideg évszakban naponta két-háromszor, helyiségenként körülbelül 5 percig, széles ablaknyitással. A konyhában főzés közben és után, a fürdőszobában zuhanyzás után 5-10 percig, csukott ajtó mellett, hogy a pára ne a többi szobába menjen.
Bukóra az NNGYK tájékoztatója szerint csak akkor lehet hagyni az ablakot, ha nincs jelentős különbség a kinti és a benti hőmérséklet között, és a kereszthuzatos szellőztetést akkor is el kell végezni.
Egy egyszerű őszi rutin a fenti ajánlások alapján:
- Reggel, felkelés után: 5-10 perc, a hálószobában teljesen kitárt ablakkal.
- Napközben, ha otthon vagy: legalább még egyszer, kereszthuzattal.
- Főzés és zuhanyzás után: azonnal, az adott helyiségben.
- Este, lefekvés előtt: még egyszer a hálószobában.
Mit csinálj közben a fűtéssel?
Zárd el. A német környezetvédelmi hivatal kifejezetten azt tanácsolja, hogy nyitott ablaknál a radiátor szelepét zárd el, és csak szellőztetés után nyisd vissza. Ha a radiátor termosztátfeje a nyitott ablak mellett hideget érzékel, teljesen kinyit, és a meleg víz hője egyenesen az ablakon át távozik. Éjszakára a termosztátot is alacsonyabbra lehet állítani, de nem túl alacsonyra: a hideg fal is a penésznek kedvez.
A beltéri levegő relatív páratartalma a német hivatal és a fogyasztóvédők szerint 40 és 60 százalék között ideális, ezt egy egyszerű páratartalom-mérővel ellenőrizheted. Az NNGYK penészedésről szóló tájékoztatója a 60 százalék feletti páratartalmat említi a beltéri penész egyik fő okaként, és arra figyelmeztet, hogy a penészes lakásban élőknél 50 százalékkal nagyobb az asztma és más légúti betegségek kialakulásának valószínűsége. Ha télen is bent szárítod a ruhát, arra a szobára különösen figyelj.
A hidegebb, ritkán használt szobák ajtaját a szellőztetésen kívül tartsd csukva. Ha nyitva marad, a lakás meleg, párás levegője ott a hideg falon csapódik le, és a penész pont abban a szobában jelenik meg, amelyiket a legkevésbé fűtöd.
via dotyk.cz
