Tartja magát a hiedelem, hogy olcsóbb, ha a fűtés egész nap minimumon jár, mint ha estére újra fel kell fűteni a kihűlt lakást. A spanyol szakértők szerint ez a legtöbb esetben nem igaz. A spanyol Környezetvédelmi Oktatási Központ (CENEAM) és az Energiadiverzifikációs és Energiatakarékossági Intézet (IDAE) ajánlásai alapján a fűtést akkor kell lekapcsolni, amikor senki sincs otthon. Az okdiario gyűjtötte össze a tanácsokat.
Miért nem éri meg a folyamatos fűtés?
A lakás annál több hőt veszít, minél nagyobb a különbség a bent és a kint között. Ha egész nap fűtesz, egész nap pótolni kell ezt a veszteséget, akkor is, ha senki sincs otthon. Ha viszont a fűtés kikapcsol, a lakás lassan hűl, és közben egyre kevesebb hőt ad le. Az újrafűtés ugyan több energiát igényel egyszerre, de a nap egészét nézve általában kevesebbet, mint a folyamatos üzem.
Az éjszakai fűtésről korábban részletesen írtunk abban a cikkben, amely azt járja körül, hogy éjszakára kikapcsoljuk a fűtést vagy hagyjuk bekapcsolva. A spanyol szakértők tanácsa ehhez annyit tesz hozzá, hogy a nappali távollét idejére is hasonló logika érvényes.
Mit javasolnak a szakértők?
- Programozható termosztát: úgy állítsd be, hogy a fűtés 20-30 perccel a hazaérkezés előtt induljon.
- 20-21 fok napközben: ez elég a kényelemhez. Minden egyes fok emelés nagyjából 7 százalékkal növeli a fogyasztást.
- Éjjel alacsonyabb hőmérséklet: alváshoz pár fokkal kevesebb is elég.
- Szigetelés: az ajtók és ablakok réseit tömítsd, mert ott szökik el a legtöbb meleg.
- Légtelenítés: a radiátorokat a fűtési szezon elején légteleníteni kell, mert a levegő miatt rosszabbul melegítenek.
Az éjszakai hőmérsékletről a gyártóknak is van véleményük: ennél lejjebb már nem jársz jól a termosztáttal, mert a túlhűlt falakat reggel sokkal nehezebb újra felmelegíteni.
Ahol mégis jobb a folyamatos fűtés
A szakértői tanács a hagyományos gázkazános, radiátoros rendszerekre igaz a legjobban. Vannak viszont kivételek:
- Padlófűtés: lassan melegszik fel és lassan hűl ki, ezért itt a gyakori ki-be kapcsolgatás nem hoz megtakarítást. Hogy a kettő közül melyik melegíti fel gyorsabban a kihűlt lakást, arról külön is írtunk.
- Hőszivattyú: alacsony hőmérsékletű, egyenletes üzemben a leghatékonyabb. Ha nagyon lehűl a ház, a hirtelen felfűtésnél rosszabb hatásfokkal dolgozik, ezért itt inkább csak 1-2 fokkal csökkentsd a hőmérsékletet, amikor nem vagy otthon.
- Penészes, rosszul szigetelt lakás: ahol a falak hajlamosak a lecsapódásra, a túl erős lehűlés több kárt okozhat, mint amennyit a gázon spórolsz.
Sok hő vész el apró hibákon is. A fűtésszerelők papírlapot csúsztatnak az ajtók alá, hogy lássák, hol mozog a levegő, és a radiátor mögé tett alufólia is csökkentheti a veszteséget, erről egy fűtésszakértő is elmondta a véleményét.
Magyar lakásokban is működik
Egy panellakásban, ahol a szomszédok fűtése is melegíti a falakat, a nappali lekapcsolás kisebb hőmérséklet-csökkenéssel jár, mint egy különálló családi házban. Egy régi, szigeteletlen vályogháznál viszont a falak nagyon lassan melegszenek fel, ott egy-két fokos csökkentés jobb, mint a teljes kikapcsolás. Ha nem tudod, hogyan viselkedik a lakásod, egy hétig írd fel a gázóra állását mindkét módszerrel, és a számok megmutatják.
Forrás: okdiario.com
