Aki ült már repülőn az ablak mellett, talán észrevette: az ablak alján, a rétegek között egy apró, kerek lyuk van. Első ránézésre ijesztő lehet, hiszen tízezer méter magasan senki sem szeretné, ha lyukas lenne az ablak. A lyuk azonban szándékos, és éppen a biztonságot szolgálja.
Három réteg, nem egy
Az utasszállító repülőgépek ablaka nem egyetlen üveglap, hanem három akrilréteg egymás mögött. A legkülső viseli a fő terhelést: ez tartja a kabin és a külső levegő közötti nyomáskülönbséget, és ez néz szembe a mínusz ötven fok körüli hideggel. A középső réteg tartalék: ha a külső megsérülne, ez veszi át a szerepét. A belső, vékony lapot az utasok érintik meg, ez csak a karcolásoktól védi a másik kettőt.
A kis lyukat, angolul bleed vagy breather hole, a középső rétegbe fúrják. Ezt látod, ha az ablakhoz hajolsz.
Mit csinál ez a lyuk?
Repülés közben a kabin nyomását úgy állítják be, mintha nagyjából 1800 és 2400 méter magasan lennénk, miközben kint, utazómagasságban sokkal ritkább a levegő. A Mental Floss magyarázata szerint a lyuk azt biztosítja, hogy a külső és a középső réteg közötti levegő nyomása megegyezzen a kabinéval. Így a teljes nyomáskülönbséget a külső réteg viseli, amelyet erre terveztek, a középső pedig tehermentes marad, és csak baj esetén lép munkába.
Ha nem lenne lyuk, a rétegek közé zárt levegő emelkedéskor és süllyedéskor tágulna, majd összenyomódna, és folyamatosan terhelné a belső lapokat. A kis nyílás ezt a terhelést egyszerűen kiengedi.
Ettől nem párásodik be az ablak
A lyuknak van egy másik, az utas számára is látható haszna. A rajta keresztül áramló levegő elszállítja a nedvességet a rétegek közül, így azok nem párásodnak be, és nem fagynak be. Hosszú, hideg repülések után néha mégis megjelennek apró jégkristályok a lyuk körül, ilyenkor éppen azt látod, ahogy a nedvesség kifagy, mielőtt a résekbe jutna.
A lyukon keresztül egyébként semmilyen veszélyes dolog nem történhet: túl kicsi ahhoz, hogy a kabinból érezhetően szökjön a levegő, és a belső lap is lezárja az utas felé.
Miért kerek a repülőgép ablaka?
Ha már az ablaknál tartunk: feltűnhet, hogy egyetlen utasszállító ablakának sincs éles sarka. Ennek tragikus oka van. Az 1950-es évek elején a brit de Havilland Comet volt az első sugárhajtású utasszállító, és szögletes ablakokkal készült. 1954-ben két gépe is darabjaira hullott a levegőben. A vizsgálat kiderítette, hogy a nyomás ismétlődő változása a sarkoknál koncentrálódott, ott fáradt ki a fém, és ott indultak el a repedések.
Azóta minden utasszállító ablaka lekerekített: az íves forma egyenletesen osztja el a terhelést, nincs olyan pont, ahol a feszültség felgyűlne. A kis lyuk és a kerek forma tehát ugyanazt a célt szolgálja: hogy a több ezer fel- és leszállás alatt se fáradjon ki a szerkezet.
És miért nem lehet kinyitni?
A nyomás miatt. Utazómagasságon a kabinban jóval nagyobb a nyomás, mint kint, ezért a gép törzse olyan, mint egy felfújt léggömb. Egy nyitható ablak keretének és zárjának el kellene viselnie ezt a terhelést minden egyes repülésen, ami felesleges kockázat és plusz súly lenne. A vészkijáratok ajtói ezért úgy vannak kialakítva, hogy a belső nyomás a keretbe szorítsa őket, repülés közben így egyszerűen nem nyithatók ki.
Néhány tipp, ha ablak mellé ülsz
- A legszebb kilátás a szárny előtti vagy jóval mögötte lévő sorokból nyílik, a szárny felett ülők leginkább a szárnyat látják.
- Fotózáskor a telefon lencséjét tedd egészen közel az ablakhoz, így eltűnnek a kabin tükröződései.
- Felszállás és leszállás előtt a személyzet kéri, hogy húzd fel a sötétítőt: így a szemed hozzászokik a kinti fényhez, és vészhelyzetben a személyzet is látja, mi történik kint.
Hogy mi történik, ha elfelejted bekapcsolni a telefonon a repülő üzemmódot, arról külön írtunk. Azt is megnéztük, miért tesznek egyre többen egy lufit a bőröndbe utazás előtt, és mit tanácsol a légitársaság a bőrönd színéről.
Források: mentalfloss.com, time.com
