Ugrás a tartalomra
Érdekességek

Különleges égi jelenség jön november 22-én: aki most lemarad, 2062-ig várhat a következőre

Különleges égi jelenség jön november 22-én: aki most lemarad, 2062-ig várhat a következőre

Fotó: Emre Mavi / Pexels

A Mars, a Jupiter és az Oroszlán csillagkép legfényesebb csillaga, a Regulus ezen a héten szabad szemmel is jól látható háromszöget rajzol a hajnali égre, a legszebb formáját november 22-én és 25-én reggel, fél hat körül veszi fel. November 30-án hajnalban ráadásul a Hold is beáll melléjük, és ilyen fényes négyes csoport egy csillagászati számítás szerint 1900 és 2099 között mindössze hétszer látható.

Állítsd be a Kertészkedj.hu-t megbízható forrásnak!Beállítom
Hirdetés

A Svábhegyi Csillagvizsgáló közleménye szerint a három égitest legközelebb 2062 szeptemberének végén kerül ennyire közel egymáshoz, akkor is csak a hajnali ég alján. Aki most felkel egy kicsit korábban, annak nincs szüksége távcsőre: egy derült reggel és egy szabad kilátás dél felé elég.

Ez is érdekelhet7 norvég szokás, ami nagyon furának tűnik a magyaroknak

Mikor és merre nézz?

A háromszög már november 20-tól követhető, és minden reggel kicsit más alakú, mert a Mars és a Jupiter folyamatosan elmozdul a csillagokhoz képest. November 22-én a három pont nagyjából egyenlő szárú, tompaszögű háromszöget alkot magasan a déli égen, körülbelül 55 fokkal a horizont felett, vagyis félúton a látóhatár és a fejünk teteje között.

Hirdetés

A háromszög jobb oldali csúcsa a Jupiter, ez a legfényesebb pont az égnek ezen a részén. Tőle balra látszik a vöröses Mars, balra lent pedig a kékesfehér Regulus. November 25-én a háromszög derékszögűvé válik, és a Mars ekkor már alig két foknyira jár a Regulustól.

A legjobb időpont november 22-én és 25-én hajnali fél hat körül van, déli irányban, magasan a látóhatár fölött.

A megfigyelést reggel hat óráig lehet kényelmesen folytatni, utána a pirkadat már elnyomja a Regulust. A Nap ezekben a napokban hét óra után kel, a bolygók még a világosodó égen is látszanak egy darabig, a csillag viszont hamar eltűnik.

Hirdetés

Miért ilyen ritka ez az együttállás?

A ritkaság oka a bolygók eltérő tempójában rejlik. A Mars nagyjából kétévente halad el a Regulus mellett, a Jupiter viszont csaknem 12 év alatt kerüli meg az eget, így csak ennyi időnként jár a csillag közelében. Az, hogy a kettő egyszerre legyen ott, évtizedekig nem ismétlődik.

A mostani sorozat már november közepén elkezdődött. Egy amerikai csillagászati magazin szerint a Jupiter és a Mars november 16-án hajnalban 1,2 fokra közelítette meg egymást, ez nagyjából két és fél holdátmérőnyi távolság. Azóta a Mars a Regulus felé tart, és november 26-án mintegy 1,7 fokra halad el mellette.

A színek miatt is látványos a hármas. A Mars narancsos-vöröses, a Regulus kékesfehér, a Jupiter pedig sárgásfehér fénnyel ragyog. A csillagok színe a felszíni hőmérsékletüket árulja el, és nemrég egy egészen szokatlan színű csillagot is felfedeztek. Egy egyszerű trükkel is megkülönböztethetők: a csillag pislákol, mert a fénye pontszerű, és a remegő levegő ide-oda löki, a bolygók fénye viszont nyugodt, egyenletes marad.

November 30.: a Hold is csatlakozik

A legkülönlegesebb reggel november 30-a lesz. Ekkor a fogyó Hold a Jupiter, a Mars és a Regulus közé áll, és a négy égitest egy kis körön belül látszik. Egy csillagászati alkalmazás fejlesztőinek számítása szerint ilyen fényes négyes csoport 1900 és 2099 között csak hétszer fordul elő.

Az előző hasonló együttállás 1980. április 24-én volt, ugyanezzel a négy égitesttel. Európából nézve a csoport valamivel szétszórtabb lesz, mint Amerikából, Londonból például nagyjából hét fokot fog át, ami kinyújtott kézzel nagyjából egy ökölnyi távolság.

November 30-án hajnalban a Hold, a Jupiter, a Mars és a Regulus egyszerre látszik egy kis égterületen, ami évtizedekig nem ismétlődik.

Hirdetés

A telihold közelében járó Hold fénye kissé elnyomja a halványabb csillagokat, a Regulus azonban elég fényes ahhoz, hogy így is látszódjon. A Jupiter ebben az időszakban -2,2 magnitúdós, vagyis a Holdon és a Vénuszon kívül a legfényesebb égitest a hajnali égen.

Hogyan figyeld meg a legjobban?

Szabad szemmel is minden látszik, egy kézi kétszemes távcsővel viszont többet kapsz. Egy egyszerű, nyolc- vagy tízszeres nagyítású binokulárral a Jupiter mellett gyakran feltűnik néhány apró fénypont is, ezek a bolygó nagy holdjai.

A legfontosabb a sötét, szabad kilátású hely. Kertből, erkélyről is jól látszik, ha a ház vagy a fák nem takarják a déli eget. A közvilágítás és a reklámfények elmossák a halványabb pontokat. Egy portugál szigeten a csillagos ég kedvéért minden lámpát lekapcsolnak éjszakára ősszel.

Aki teheti, nézzen kelet-délkelet felé is. Ugyanezekben a napokban a Vénusz is ragyog alacsonyan a hajnali égen, a Merkúr pedig november 20-án éri el legnagyobb nyugati kitérését, így a legjobb reggeleken akár öt fényes égitest látszhat egyszerre.

Aki falun lakik, a megfigyelés közben a kakast is hallani fogja, japán kutatók kiderítették, miért kukorékol még koromsötétben. A novemberi hajnal másik kísérője a hideg. A derült, szélcsendes reggeleken a legerősebb a lehűlés, ilyenkor fagypont alá is süllyedhet a hőmérséklet, ezért meleg ruha, sapka és egy termosz forró tea sokat segít.

A Svábhegyi Csillagvizsgáló ezekre a reggelekre külön hajnali távcsöves programot szervez, ahol a Mars és a Jupiter mellett a Vénusz és a Merkúr is sorra kerül nagy bemutatótávcsövekkel.

Hirdetés

A hajnali ég máskor is tartogat meglepetést, egy erős napkitörés után például Magyarországról is látszódhatott a sarki fény. Az ilyen jelenségekről a csillagvizsgálók és a meteorológiai szolgálat is előre szól.

Források: Svábhegyi Csillagvizsgáló (MTI-közlemény), Sky & Telescope, Star Walk.

Következő cikkZöld csírát találtál a fokhagymában? Ezt mindenképpen tudnod kell, mielőtt felhasználodElolvasom ›
Hirdetés
Ajánló
Megosztás Facebookon

Ez is érdekelhet