A Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézetének régészei a mezőkeresztesi csatatér kutatása közben egy több mint 3000 éves, késő bronzkori kincsre bukkantak a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei település határában. A földből egy nagyméretű bronzcsésze került elő, benne csavart díszű karspirálokkal. A tárgyak a Kr. e. 13. és 11. század közé keltezhetők, vagyis nagyjából 2500 évvel a csata előtt kerültek a földbe.
A kutatók valójában egészen mást kerestek: az 1596-os mezőkeresztesi csata nyomait. A bronzkori kincs teljesen váratlanul került elő a projekt legutóbbi terepi alkalmán.
Ez is érdekelhetMiért nincs szinte egyetlen igazán kék gyümölcs sem a világon?Hogyan találták meg?
A leletet Vágó Zoltán régészeti önkéntes fémkeresője jelezte. A Magyar Nemzeti Múzeum közleménye szerint a terepen három tárgy látszott: egy nagy bronzcsésze és két tordírozott, azaz csavart díszítésű karspirál.
A régészek nem bontották ki a helyszínen a csésze tartalmát. A tárgyakat eredeti helyzetükben, a földdel együtt emelték ki, hogy laboratóriumban, úgynevezett mikrofeltárással, apránként vizsgálhassák meg őket. A finombontás során aztán egy harmadik karspirál is előkerült az edényből.
A csészében a terepen még csak két karspirál látszott, a harmadikat a laboratóriumi finombontás során találták meg.
A munkát Bakos Gábor régész vezeti. A Magyar Nemzeti Múzeum régészeti adatbázisa szerint a lelőhely a „Mezőkeresztes hadszíntérkutatás” projekthez tartozik, típusa csatatér, a kutatást a múzeum Nemzeti Régészeti Intézete végzi.
Milyen csata zajlott itt 1596-ban?
A mezőkeresztesi csatát 1596. október 22. és 26. között vívták a tizenötéves háború idején. A HeritageDaily régészeti hírportál szerint az Oszmán Birodalom serege egy keresztény koalícióval csapott össze, amelyet a Habsburg Monarchia és az Erdélyi Fejedelemség vezetett.
A csatatér kutatása már tíz éve zajlik, a régészek és az önkéntesek fémkeresővel járják be a terepet, és a harc tárgyi emlékeit gyűjtik. A múzeum közleménye szerint nem ritka, hogy a csata korától eltérő leletek is előkerülnek, de egy ilyen bronzkori kincs még ebben a projektben is meglepetésnek számít.
Aki a csata történetére kíváncsi, az alábbi dokumentumfilmben megnézheti, hogyan zajlott az ütközet.
Miért ásták el a bronzkincset?
A bronztárgyak földbe rejtése, a régészek szavával deponálása ismert késő bronzkori szokás. Bakos Gábor a múzeum közleményében azt írta, hogy a bronzedénybe való deponálás ismert jelenség, de rendkívül ritkán sikerül dokumentált feltárással megvizsgálni.
Ez az első eset, hogy a borsodi régióban ilyen tárgyakat mikrofeltárással bontottak ki és dokumentáltak. Hasonló bronzkori leletek máshol is előkerültek az országban: a Somló hegyen például több mint háromezer éves fémtárgyak egész sorát tárták fel.
A csészébe került földet természettudományos vizsgálatoknak is alávetik. Ezekből kiderülhet, mit tároltak vagy fogyasztottak a bronzedényből, mielőtt a földbe került.
A bronzkincs nagyjából 2500 évvel a mezőkeresztesi csata előtt került a földbe, a régészek mégis a csata nyomait keresve találták meg.
Mi a teendő, ha a kertben régi tárgyat találsz?
Régi tárgyak kertásás, építkezés vagy szántás közben is előkerülhetnek. A kulturális örökség védelméről szóló törvény szerint a Magyarországon a földben vagy a vizek medrében talált régészeti lelet állami tulajdon, ezért nem tarthatod meg, és nem is adhatod el.
Ha ilyet találsz, a legjobb, ha nem ásod ki tovább, és értesíted a területileg illetékes múzeumot. A régészeti lelet megtalálója külön rendelet alapján anyagi elismerést is kaphat.
A véletlen leletek néha évtizedekig rejtőznek a szem előtt. Egy román asszonynál például évtizedekig ajtótámasz volt egy 3,5 kilós borostyán, ami végül egymillió eurót ért.
Egy 1963-ban talált aranykincsről pedig 60 év után derült ki, hogy két tárgy fémje egy meteoritból származik.
A természet is őriz régi kincseket: egy olvadó norvég jégmező egy 1700 éves gyapjútunikát adott vissza.
Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézet, HeritageDaily, Arkeonews, Nemzeti Jogszabálytár
Következő cikk
„Burrito-módszer”: egy törölközővel órák alatt megszárad a ruha télen is, szárítógép nélkülElolvasom ›
