Az első ragasztószalagot 1925-ben autófényezőknek találták ki: Richard Drew, a 3M nevű amerikai cég laborasszisztense papírszalagot kent be enyhe ragasztóval, hogy a kétszínű autók fényezésénél le lehessen takarni a már kész felületet. A szalag nevéhez ráadásul egy bosszús fényező mondata kötődik, és ebből a mondatból lett végül egy világmárka neve.
A ragasztószalag ma minden fiókban ott van, a története mégis tele van meglepetéssel, a csiszolópapírtól a Holdon javított autóig. Összegyűjtöttük a 12 legérdekesebbet, valódi forrásokkal.
Ez is érdekelhetKamerát dobtak egy sivatagi lyukba, két percig zuhant, mire leért – íme a felvétel a mélyből1. Egy kétszínű autó miatt született meg
Az 1920-as években divatosak voltak a kétszínű autók. A fényezők a két szín határán papírt és ragasztót használtak, ami vagy nem zárt rendesen, vagy annyira ragadt, hogy letépte a friss festéket. A 3M saját cégtörténete szerint Drew egy autójavító műhelyben látta a fényezők kínlódását, és két év kísérletezés után, 1925-ben jött ki a krepp-papír alapú maszkolószalaggal.
2. Egy sértés adta a nevét
Az első próbánál a szalag leesett az autóról, mert Drew spórolt a ragasztóval. A fáma szerint a dühös fényező azt mondta neki, vigye vissza a szalagot a „skót” főnökeinek, és tegyenek rá több ragasztót. A „skót” akkoriban a fukar ember gúnyneve volt, a cég alapítói pedig skót származásúak voltak. A név rajta maradt a termékcsaládon, így lett belőle a Scotch márka.
A ragasztószalag nevét egy fényező gúnyos megjegyzése adta, amiért kevés volt rajta a ragasztó.
3. Egy csiszolópapír-gyárban találták fel
A 3M az 1920-as években még nem irodaszert gyártott, hanem csiszolópapírt. Drew éppen az új, vízzel használható csiszolópapírjuk mintáit vitte ki tesztelni az autójavítókhoz, amikor a fényezők gondjával találkozott. A ragasztószalag tehát egy egészen más termék mellékszálaként született.
4. Az átlátszó szalag pékségek miatt kellett
1930-ban Drew előállt a világ első átlátszó, celofán alapú ragasztószalagjával. A celofánt akkoriban a pékségek és élelmiszerboltok csomagolásra használták, de nem lehetett vele lezárni a csomagot. Drew ötlete az volt, hogy magát a celofánt kell bevonni ragasztóval.
5. A gazdasági válság tette népszerűvé
Az átlátszó szalag a nagy gazdasági világválság idején futott be igazán. Az emberek nem tudtak új holmit venni, ezért a szakadt könyvlapot, a régi játékot, a sérült dobozt ragasztották meg vele. A szalag így lett háztartási eszköz az irodai helyett.
Az átlátszó ragasztószalag a válság éveiben a javítás olcsó eszközeként vált nélkülözhetetlenné.
6. A csiga alakú adagoló 1939-ben jelent meg
A szalagot sokáig nehéz volt letépni és kezelni. 1939-ben jelent meg a jellegzetes, csigaház formájú adagoló, amibe a tekercset bele lehetett tenni, és a fogazott élen egy mozdulattal le lehetett tépni a kívánt darabot. A forma a lényegét tekintve ma is ugyanaz, ahogy sok más hétköznapi tárgy, például a gyufa története is mutatja, a jó megoldás évtizedekig kitart.
A legfrissebb cikkeink, időrendben ITT!
7. A matt szalagra már írni is lehet
1961-ben jött a matt felületű változat, amely a világos papíron szinte láthatatlan, és tollal, ceruzával is lehet rá írni. Ez a fajta szalag lett az irodák és iskolák kedvence, mert a ráragasztott javítás a fénymásolaton sem látszik.
8. Egy anya levele vezetett a szövetszalaghoz
Az erős, szürke szövetszalag ötlete egy amerikai lőszergyári munkásnőtől, Vesta Stoudttól származik. 1943-ban azt vette észre, hogy a lőszeres dobozokat lezáró papírszalagot a katonák a harctéren alig tudják feltépni. Két fia a haditengerészetnél szolgált, ezért levelet írt Roosevelt elnöknek. A Johnson & Johnson történeti oldala szerint az elnök továbbította a javaslatot, és a cég elkészítette az első vízálló szövetszalagot.
9. A katonák mindent megjavítottak vele
A háborúban a szalagot nemcsak dobozokra használták, hanem dzsipek sárvédőjére, csizmákra, felszerelésre is. A cég történésze szerint a katonák egyszerűen „százmérföldes szalagnak” hívták, mert bármit összefogott. A háború után a vasboltokba került, és a szellőzőcsatornák összeragasztására kezdték használni, innen ered az angol duct tape, azaz csatornaszalag elnevezés.
10. A Holdon is ezzel javítottak autót
1972 decemberében, az Apollo-17 küldetésen Eugene Cernan véletlenül letörte a holdjáró jármű egyik sárvédőjének toldalékát. Sárvédő nélkül a kerék felverte a sötét, csiszoló holdport. A ragasztószalagos első javítás nem tartott, ezért az irányítóközpont azt javasolta, hogy négy laminált térképből ragasszanak új sárvédőt. A NASA Apollo-naplója szerint ez a megoldás végig kitartott.
Az Apollo-17 holdjáróján négy térképből és szürke szövetszalagból készült a pótsárvédő.
11. Vákuumban röntgensugarat bocsát ki
A UCLA fizikusai 2008-ban a Nature folyóiratban közölték, hogy ha egy tekercs átlátszó ragasztószalagot vákuumkamrában, másodpercenként három centis sebességgel tekernek le, a leválás helyén röntgenvillanások keletkeznek. A sugárzás elég erős volt ahhoz, hogy egy ujj csontjairól képet készítsenek vele.
A jelenséget triboluminesszenciának hívják. Hétköznapi levegőn a szalag nem bocsát ki röntgensugarat, a kutatók is hangsúlyozták, hogy a sima használat biztonságos. Halvány kék fényt viszont sötétben, gyors letekeréskor szabad szemmel is látni lehet, ezt már 1939-ben leírták.
Kapcsolódó cikkeink
- 11.18.Egy titokzatos üzenet jelent meg az interneten 2012-ben: máig senki sem tudja, ki állt mögötte
- 11.18.Furcsa építmények jelentek meg egy német tó közepén: elképesztő, mennyi áramot termelnek
- 11.18.2,8 kilométer mélyen találtak valamit egy aranybányában: a tudósokat is meglepte, hogyan marad életben
12. Nobel-díjat is hozott
A grafént, az egyetlen atomréteg vastag szénlemezt Andre Geim és Konsztantyin Novoszjolov 2004-ben közönséges ragasztószalaggal választotta le a grafitról: addig ragasztották és tépték a darabot, amíg csak egy réteg maradt. A felfedezésért 2010-ben fizikai Nobel-díjat kaptak.
A kísérletek a Manchesteri Egyetemen folytak. A Nobel-bizottság közleménye szerint a kutatók egy közönséges grafitdarabkából, abból az anyagból indultak ki, amely a ceruzában is van, és sima ragasztószalaggal húzták le róla az egyetlen atom vastag réteget. A grafén a valaha előállított legvékonyabb, egyben az egyik legerősebb anyag. Az áramot nagyjából olyan jól vezeti, mint a réz, a hőt pedig minden más ismert anyagnál jobban. Szinte teljesen átlátszó, mégis olyan tömör, hogy még a legkisebb gázatom, a hélium sem jut át rajta.
Források: lemelson.mit.edu, mnopedia.org, technologyreview.com, nobelprize.org
Következő cikk
Ennyit spórol valójában az okostermosztát: 735 háztartás gázszámláját nézték meg előtte és utánaElolvasom ›















